Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek

Mi az a passzív jövedelem, és hogyan építhetsz fel te is stabil bevételi forrást? Ismerd meg a legjobb passzív jövedelemforrásokat!

A passzív jövedelem az egyik leghatékonyabb eszköz a pénzügyi szabadság eléréséhez – olyan bevételi forrás, ami akkor is pénzt termel, amikor épp nem dolgozol. Lehet szó osztalékból származó bevételről, bérbe adott ingatlanról és még egy csomó más megoldásról. Ebben a cikkben bemutatjuk, mi az a passzív jövedelem, és hogyan tehetsz szert te is hosszú távon stabil bevételre.

Mi az a passzív jövedelem?

Olyan bevételi forma, amely rendszeres munkavégzés nélkül biztosít jövedelmet.

Miért fontos?

A passzív jövedelem lehetővé teszi, hogy anyagi biztonságot teremts anélkül, hogy folyamatosan időt és energiát kellene „cserélned” pénzre. Ahogy Warren Buffett mondta: „If you don't find a way to make money while you sleep, you will work until you die” – tehát, ha nem keresel pénzt, amíg alszol, lehet, hogy életed végéig dolgoznod kell.

A híres veterán befektető itt arra utalt, hogy a hosszú távú pénzügyi szabadság kulcsa a passzív bevételi források kiépítése. És ezt nemcsak a nyugodt nyugdíjas évek miatt értette, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy a passzív jövedelem az élet minden szakaszában rugalmasságot adhat.

Hogyan működik a passzív jövedelem?

A tőkéből származó passzív jövedelem lényege, hogy a korábban felhalmozott pénz dolgozik helyetted – például osztalékfizető részvények, ingatlanbefektetések vagy kötvények formájában.

Az ingatlanbefektetés általában nagyobb kezdőtőkét igényel, viszont hosszú távon stabil és kiszámítható bevételt hozhat. Ezzel szemben az osztalékalapú portfólió vagy egy jól kiválasztott ETF kisebb összeggel is elkezdhető, de idő és tudás szükséges a megfelelő befektetések kiválasztásához.

Milyen időtávon térül meg?

Nagymértékben függ a befektetés típusától és a hozam mértékétől, de általában közép- vagy hosszú távon, azaz 5–15 év alatt hozhatnak stabil, szemmel látható bevételt.

Minél rendszeresebben fektetsz be és forgatod vissza a hozamokat, annál gyorsabban érheted el a megtérülést és élvezheted a kamatos kamat előnyeit.

Passzív jövedelem és pénzügyi szabadság

A teljes pénzügyi függetlenség akkor érhető el, ha a passzív jövedelmeid fedezik a havi kiadásaidat, így nem leszel ráutalva aktív munkavégzésre. Ennek eléréséhez tudatos pénzügyi tervezésre, jól megválasztott befektetésekre van szükség.

Úgy érdemes kalkulálnod, hogy a lehetőleg reáleszközökbe befektetett pénzügyi vagyonod 4-6 százalékát költheted el évente, a visszatekintő hozamok alapján ugyanis átlagosan ennél magasabb lesz a befektetéseid éves értéknövekménye. Ha részletesebben érdekel a téma, keress rá a FIRE (Financial Independence, Retire Early) tartalmakra.

Néhány passzív jövedelemforrás

Osztalékfizető részvények, ingatlan bérbeadás, kötvények (állampapírokkal együtt), befektetési alapok (a költségek alacsonyan tartása érdekében: ETF-ek), a Magyarországon kevésbé elterjedt magánhitelezés, ingóság-bérbeadás, jogdíjak (zene, találmány, royalty), vagy a szakértelmed pénzzé tétele.

1. Osztalékfizető részvények:

Magyarországon is találsz rendszeresen magas osztalékot fizető kibocsátót, ilyen például a Magyar Telekom, vagy az ANY Biztonsági Nyomda. Utóbbi szinte a teljes nyereségét szétosztja a részvényesek közt. Akkor érdemes osztalékfizető részvényt tartani, ha annak hozama versenyképes például a kockázatmentes állampapírok hozamával.

2. Ingatlan bérbeadás

Ez történhet rövidtávra (airbnb) és hossztávra (lakáskiadás). Mindkettő magas bekerülési költséggel jár. Magyarországon a bérbeadás nettó hozama 2025-ben alatta marad a kockázatmentes állampapírokénak, mivel a lakásárak emelkedésének üteme jóval nagyobb az elmúlt években, mint az albérletáraké. Az ingatlan értéke a bérbeadás mellett nominál értéken mindenképp nőni fog, reálértéken már nem lehetsz ennyire biztos benne.

3. Befektetési alapok és ETF-ek

A befektetési alapok és ETF-ek ideálisak passzív jövedelemhez, mert alacsony költségek mellett diverzifikációt biztosítanak, miközben rendszeres hozamot (pl. osztalékot) termelhetnek.

Kevesebb időráfordítást igényelnek, mint az egyedi részvények kiválasztása.

4. Kötvények és állampapírok

A kötvények és állampapírok megbízható, alacsony kockázatú eszközök, amelyek fix kamatozásukkal stabil passzív jövedelmet biztosítanak.

Különösen kezdőknek vagy óvatos befektetőknek ajánlottak, mivel előre tervezhető hozamot nyújtanak. Érdemi reálhozamot azonban nem biztosítanak, tehát nem alkalmasak vagyonépítésre.

5. Online tanfolyamok és digitális termékek

Ideális választás, ha szakértelmedet pénzzé tennéd, és ezzel tennél szert passzív jövedelemre, minimális fenntartási költséggel.

Maradtak kérdéseid?

  • Mennyi pénz kell a passzív jövedelem elindításához?

    Ha például havi 100 ezer forint rendszeres passzív jövedelem a cél, akkor a 7 százalékos kockázatmentes hozam mellett ehhez 17,1 millió forint tőke szükséges.

  • Melyik a legkönnyebben elindítható passzív jövedelemforrás?

    Állampapír vagy rendszeresen magas osztalékot fizető részvény.
  • Mennyi idő alatt térül meg egy passzív jövedelemforrás?

    Általánosságban 5-15 év, a befektetés típusától, kezdeti tőkétől és a hozam mértékétől függően.

  • Lehet teljesen megélni passzív jövedelemből?

    Igen, lehetséges elérni a 100 százalékos pénzügyi szabadságot. Általános szabály szerint, ha a befektetéseid 4-6 százaléka elég az egyévi kiadásaidra, akkor nincs szükséged munkából származó jövedelemre.

  • Milyen adózási kötelezettségei vannak a passzív jövedelemnek?

    Az ingatlan-bérbeadás után 15 százalék adót kell fizetni.

    Az értékpapírok tartásából keletkező jövedelem adómentessé tehető, ha a megtakarítást tartós befektetési számlán vezeted és eleget teszel a feltételeknek.

Kapcsolódó címkék

Legfrissebb útmutatóink befektetés témában