Árfolyamindex – hogyan számítják és mit mutat?

Az árfolyamindex egy olyan mutató, amely meghatározott részvények, illetve eszközök árfolyamának változását követi.

A piaci teljesítmény fontos mutatója, mivel egyszerűen, áttekinthető módon általános képet ad a tőzsde vagy egy szektor teljesítményéről. Segítenek a piaci hangulat monitorozásában és a hozamok mérésében, továbbá az alapkezelők teljesítményének mérésében is, ugyanis benchmarkként, referenciaindexként is működnek, objektív összehasonlíthatóvá téve a befektetési szakemberek eredményességét.

Az áfolyamindexek lehetnek leggyakrabban földrajzi alapon kategorizálhatóak, így lehetnek országosak (például a BUX index), regionálisak (CETOP) vagy globálisak (MSCI World).

Emellett léteznek szektor specifikus indexek, melyek az azonos iparágban, vagy területen tevékenykedő vállalatok részvényeit tartalmazzák. Ilyenek például a technológiai indexek, vagy az S&P 500 index ágazati alindexei. Egyes indexek a vállalatok piaci értéke alapján különülnek el, kis-, közepes- és nagy tőzsdei kapitalizációjú cégekből alkotva részvénykosarat.

Az árfolyamindex értékét a benne szereplő részvények árfolyama és súlyozása alakítja. Számításukra többfajta módszer alapján történik, a három leggyakoribb ezek közül az árfolyam-, a piaci kapitalizáció alapú és az egyenlő súlyozás.

Ma már ritkábban használt indexsúlyozás, ahol az indexkosár változását az indextagok százalékos elmozdulásának átlaga alakítja. Ezzel a módszerrel számítják például a Dow Jones Ipari Átlag index értékét.

Napjainkban a legelterjedtebb súlyozási eljárás, ahol a komponensek árfolyam-mozgását az indexet alkotó vállalatok tőzsdei értékével súlyozzák. A nagyobb piaci méretű társaságok részvényei nagyobb súlyt kapnak, mint a kisebb méretű cégek. Hátránya, hogy a néhány legnagyobb komponens teljesítménye határozhatja meg az ilyen típusú indexek mozgását, amely így elfedheti a tényleges piaci folyamatokat. Így súlyozzák jelenleg az S&P 500 indexet és a hazai BUX indexet is.

Az egyenlő súlyozású indexeknél minden részvény azonos mértékben számít bele a részvénykosár értékének számításába. Egy 20 tagú indexben így minden részvényt öt százalékos súllyal vesznek figyelembe.

Az árfolyamindex mindig egy több komponensből álló indexkosár változását követi le.

Ez a kosár meghatározott számú részvényből áll, melynek összetételét egy indexbizottság határozza meg előre rögzített kritériumok szerint. A kiválasztás szempontja lehet egy meghatározott piaci méret, kereskedési forgalom, a részvény likviditása, közkézhányada, vagy éppen a szektoriális reprezentáció.

A BUX indexben például a legnagyobb forgalmú és legnagyobb értékben kereskedett magyar részvények szerepelnek.Az indexek összetételét bizonyos időközönként – leggyakrabban negyedévente vagy félévente - felülvizsgálják és átsúlyozzák azokat.

Az indexek segítenek mérni és megérteni a piaci trendeket, mivel egyszerű, náhány számmal kifejezhetővé teszik a piac aktuélis hangulatát, teljesítményét és trendjeit. Emellett a befektetői hangulatot is jól kifejezik és követhetővé teszik.

Összehasonlíthatóvá teszik az egyes gazdasági szektorok, országok vagy régiók teljesítményét és tőkepiaci hozamait. Utóbbi miatt a portfóliókezelésben is kiemelt szereppel bírnak. Az alapkezelők befektetési portfólióinak teljesítményét a benchmarkként szolgáló indexekhez mérve objektív képet adnak a vizsgált alap hozamának teljesítményéről.

Az árfolyamindexre a befektetési termékek széles köre épül, mivel számos befektetési alap és ETF is külöböző árfolyamindexeket követ.

Világszerte rengeteg árfolyamindex létezik, melyek egy-egy ország, régió vagy bizonyos vállalati szektorok teljesítményét tükrözik. A legismertebb hazai, európai, tengerentúli és globálisan meghatározó indexek a következők:

BUX – a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) első számú részvényindexe, a legnagyobb piaci méretű és forgalmú magyar tőzsdei cégeket tartalmazza.

BUMIX – a pesti tőzsde kis- és közepes piaci méretű részvényeiből álló kosár.

CETOP – a BÉT által számított régiós részvényindex, amely a legnagyobb tőkeértékű és tőzsdei forgalmú közép-európai vállalatok teljesítményét méri.

S&P 500 – A New York-i Értéktőzsde 500 legnagyobb amerikai vállalatának részvényeit tartalmazó részvényindex, a világ egyik legfontosabb és leginkább követett részvénykosara.

Dow Jones – a világ egyik legrégibb részvényindexe, 30 amerikai nagyvállalat részvényeinek súlyozott átlagából számítják.

Nasdaq – a Nasdaq tőzsdén jegyzett nem pénzügyi cégek papírjait tartalmazó, erősen technológiai fókuszú amerikai részvénykosár.

DAX – Németország legfontosabb részvényindexe, a frankfurti börze 40 legnagyobb vállalatának részvényárfolyamából számítják.

CAC 40 – a vezető francia blue chip részvénykosár, a DAX-hoz hasonlóan a 40 legnagyobb helyi tőzsdei cég papírjait tartalmazza.

FTSE 100 – az londoni tőzsdén jegyzett nagyvállalatok részvényindexe, a 100 legmegharározóbb brit vállalat részvényeiből áll.

MSCI World – globális részvénypiaci index, amely több mint 20 fejlett piaci ország mintegy 1300 részvényét tartalmazza.

FTSE All World – globális, piaci kapitalizációval súlyozott index, amely több mint 4000 nagy és közepes méretű fejlett piaci vállalat részvényeiből áll.

Árfolyamindexek nem csak a tőzsdei, hanem a devizapiaci eszközök vonatkozásában is léteznek.

A deviza árfolyam indexek egy adott pénznem teljesítményét mutatja más devizákhoz viszonyítva. A hagyományos árfolyamindexekhez hasonlóan a valuta indexek is százalékos formában fejezik ki a vizsgált valuta értékének változását a különböző devizákkal összevetve.

A forint értékét hasonlíthatjuk például más devizákhoz, melyek közül a legfontosabbak az EUR/HUF, az USD/HUF és a CHF/HUF devizapárok. A magyar pénz teljesítményét több külföldi fizetőeszközt tartalmazó deviza indexhez is viszonyíthatjuk, ami átfogóbb képet ad a forint értékéről.