Adóalap – mi számít bele és hogyan csökkenthető?
A vállalatok és az állampolgárok által fizetendő adóterhek pontos összegét az adóalap alapján számítják ki. Tudd meg, mi számít bele, hogyan számolják ki, és miként lehet csökkenteni!
Mit jelent az adóalap?
Az adóalap az a jövedelem vagy bevétel, amely után adót kell fizetni az államnak vagy egy önkormányzatnak az állampolgároknak és a vállalatoknak. Azt az összeget jelenti, ami alapján kiszámítják az egyes adók pontos összegét, az adózásban ezért megkerülhetetlen a szerepe. Alapja lehet a bruttó bér, a vállalkozás bevétele, valamint árfolyam- és kamatnyereség is. Minden tudnivalót elmondunk.
Hogyan határozzák meg az adóalapot?
Az adóalap megállapítása jogszabályokban rögzítettek szerint történik, és más módszert alkalmaznak magánszemélyek és vállalkozások esetén. Az adóalap meghatározása adónemenként eltér, így például más szabályt alkalmaznak az SZJA-nál és a TAO-nál.
Az adófizetési kötelezettség mértékét meghatározhatják egy konkrét összegben, vagy gyakrabban az adóalap meghatározott százalékában. Ez utóbbi az adókulcs. A fizetendő adó ebben az esetben az adóalapot képező összeg és a százalékos adókulcs szorzata.
Az adókulcsoknak három típusa létezik:
- Lineáris: a jövedelem összegétől függetlenül egységes adókulcs.
- Progresszív: a jövedelem emelkedésével nő az adókulcs is.
- Degresszív: a jövedelem emelkedésével csökken az adókulcs mérétke.
Az adókulcs mellett a közteher számításának másik nélkülözhetetlen tényezője az adóalap.
Magánszemélyeknél az adóalapot a bruttó jövedelem jelenti, csökkentve levonható tételekkel.
Vállalkozásoknál az adóalap az adózási formától függ.
A társas vállalkozások által fizetendő TAO adóalapja a társaság adózás előtti eredménye, amit korrigálni kell az alapot csökkenő vagy növelő tételekkel.
Egyéni vállalkozások esetén a személyi jövedelemadó alapja a vállalkozási költségekkel csökkentett bevétel, amiből még levonhatóak a jogszabályban rögzített kiadások.
Átalányadózás esetén az egyéni vállalkozás adóalapja a bevétel meghatározott százalékában meghatározott jövedelem.
A kisvállalatok tételes adójának (KIVA) alapja a cég pénzforgalma, amit egyes tételek (például tőkekivonás, kifizetett osztalék) növelhetnek vagy csökkenthetnek.
Az önkormányzatok által kivetett helyi iparűzési adó (HIPA) adóalapja jellemzően az anyagköltségekkel, az eladott áruk beszerzési költségével, és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel.
Melyik törvények vonatkoznak az adóalapra?
Az adóalap típusait az egyes közterhekre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A személyi jövedelemadó (SZJA) adóalapját az 1995. évi CXVII. törvény, az általános forgalmi adó (áfa) alapját a a 2007. évi CXXVII. törvény, a társasági adó és osztalékadó alapját pedig a az 1996. évi LXXXI. törvény tartalmazza. A különböző helyi adókról pedig a az 1990. évi C. törvény rendelkezik.
Milyen módon lehet csökkenteni az adóalapot?
A különböző jogszabályokban meghatározott adóalapot, és ezzel a befizetendő közterhek mértékét több tényező is is befolyásolhatja, léteznek adóalapot növelő és csökkentő tételek is a törvényhozó szándékának és a szakpolitikai céloknak megfelelően.
Pontos meghatározása azért is fontos, mert a helytelenül megállapított adóalap jogi következményeket, adóügyi bírságot és pótadófizetést vonhat maga után.
Az adóoptimalizálás érdekében érdemes tisztában lenned, milyen esetekben van lehetőség az adóalap csökkentésére.
Adóalap csökkentés magánszemélyeknél
Magánszemélyként jelenleg számos adóoptimalizálási lehetőség érhető el, a legfontosabb ezek közül:
- Családi adókedvezmény: az összetett adóalapot csökkentő családpolitikai célú családi adókedvezmény. Egy eltartott esetén havi 66 670, két eltartottnál 133 330, három vagy több eltartott esetén pedig 220 000 forinttal csökkenti az adóalapot.
- Egészség- és nyugdíjpénztári befizetések utáni adójóváírás: az egészség- és nyugdíjcélú öngondoskodást támogató szja-kedvezmény, az éves befizetések 20%-a, de legfeljebb 150 000 forint igényelhető vissza az szja-ból.
- Tartós befektetési számla (TBSZ): az ilyen értékpapírszámlán tartott befektetések hozama után a gyűjtőévet követő 3. év leteltét követően 15 helyett 10 százalékos kamatadót és 13 százalék helyett csak 8 százalék szochót kell fizetni. Az ötödik évet követően a befektetés teljes hozama adómentes.
Adóalap csökkentés vállalkozóknál
Adóalapjuk csökkentésére az egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak is számos opciója van.
A társasági adó alá tartozó vállalatok adóalapját csökkenti:
- a fejlesztési tartalék
- a kutatási-fejlesztési tevékenység kiadásai
- a kis- és középvállalkozások egyes beruházásai
- a mikrovállalkozások munkavállalói létszámának bővítése
- az adományok és támogatások
- az elhatárolt veszteség
Az egyéni vállalkozók adóalapját mérsékelheti:
- Költségelszámolás (anyagköltség, árubeszerzés, szolgáltatási díjak, utazási- és szállásköltség, értékcsökkenés, vállalkozói kivét, reprezentációs költségek)
- átalányadózás esetén a költséghányad, ami a bevétel meghatározott (általában 40) százaléka.
Adóalap és adókedvezmény – nem ugyanaz
A közterhek meghatározásánál, összegének számításakor lényeges különbséget tenni az adóalap és az adókedvezmény között.
Az adóalap a befizetendő adó számításának alapját képező jövedelem, bevétel vagy vagyon, ez alapján határozzák meg, a pontos összeget, amit be kell fizetni az államnak vagy a helyi önkormányzatnak.
Az adókedvezmény pedig egy állami támogatás vagy ösztönző, ami csökkenti az adóterhet. Az adókedvezmény a fizetendő adóból vonható le, ennek két módja van. Közvetlenül az adóalapból vonják le, vagyis a kedvezmény összegével csökkentik az adóalapot, vagy az adóalap és az adókulcs alapján számított adóból vonják le.
Mikor fontos az adóalap optimalizálása?
Az adóalapot mérséklő különböző tételek és lehetőségek más-más szempontból lehetnek fontosak a magánszemélyek, a vállalkozók és a befektetők számára.
- Magánszemélyeknél: a fő szempont esetükben az adóvisszatérítés maximalizálása, amit például a családi kedvezménnyel, a nyugdíj- és egészségpénztári befizetések, a nyugdíjbiztosítói befizetések után érvényesíthetnek.
- Vállalkozóknál: az éves elszámolásnál és az adóminimalizálásnál van szerepe az adóalap csökkentésének. Erre lehetőséget ad a többi között a költségelszámolás és a költséghányad alkalmazása is. Az adóalapot mérsékli a fejlesztési tartalék, a K+F tevékenység kiadásai, mikrovállalatok vállalati létszámbővítéshez fűződő kiadásai, valamit az adományok és támogtások is.
- Befektetőknek: a nyereségadó elkerülése, illetve csökkentése miatt lehet fontos, amit például az árfolyamnyereség után kell megfizetni. A TBSZ és NYESZ számlák használatával akár teljes adómentesség is elérhető.
Gyakran ismételt kérdések
-
Mi az adóalap egyszerűen?
Az adóalap az az összeg, ami után az adót meg kell fizetni. Ez lehet bruttó bér, vállalkozási bevétel és befektetésből származó kamatnyereség is. -
Mi csökkenti az adóalapot 2026-ban?
A négy- vagy több gyermeket nevelő anyák, a 25 éven aluli fiatalok és a bizonyos jövedelemtípusoknál a 30 év alatti anyák teljes szja-mentessége mellett egyes betegségekben szenvedők személyi kedvezményeket vehetnek igénybe adóalapjuk csökkentésére. Az szja adóalapját az első házasok kedvezménye és a családi szja-kedvezmény is csökkenti. -
Mi a különbség az adóalap és az adókedvezmény között?
Az adóalap a befizetendő adó számításának alapját képező összeg, az adókervezmény pedig az adóalapot vagy a fizetendő adót csökkentő tétel. -
Milyen adóalap-kedvezmények érhetők el egészségpénztáron keresztül?
A nyugdíjpénztári megtakarításokhoz hasonlóan az egészségpénztári éves befizetések 20 százaléka, de legfeljebb 150 000 forint visszaigényelhető a személyi jövedelemadóból.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
