Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek

Jelzáloghitelt vennél fel? Mit kérnek a bankok, ha lakásra vagy szabad célra kérsz kölcsön ingatlanfedezettel?

Mi az a jelzáloghitel, és milyen típusai vannak?

A jelzáloghitel egy olyan kölcsön, amelynél a bank ingatlanfedezetet kér a hitel visszafizetésének biztosítékaként. Ez azt jelenti, hogy ha a hitelfelvevő nem tudja törleszteni a hitelét, akkor a bank értékesíti az ingatlant.

Mivel a bankok számára az ingatlanfedezet megléte csökkenti a kockázatot, ezért egy jelzálog alapú hitel esetén magasabb hitelösszeget, kedvezőbb kamatot és hosszabb futamidőt kínálnak, mint egy személyi kölcsönnél.

A jelzáloghitelek két fő típusa:

  1. Lakáscélú jelzáloghitel: csak ingatlannal kapcsolatos célokra használható: ingatlanvásárlás és -építés.
  2. Szabad felhasználású jelzáloghitel: bármilyen nagyobb kiadás finanszírozására felhasználható.

Habár mindkét jelzáloghitelnél van ingatlanfedezet, mégis akadnak közöttük különbségek:

  • A lakáscélú jelzáloghitel kamata és THM-e általában alacsonyabb, mint a szabad felhasználású jelzáloghitelé.
  • Az igénylés és ellenőrzés a lakáshiteleknél összetettebb: adásvételi szerződés, számlák stb.
  • A futamidő és az elérhető hitelösszeg kisebb a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél.
  • A lakáscélú jelzáloghiteleknél az ingatlan értékének magasabb arányú finanszírozása jellemző. Vagyis az ingatlanfedezet forgalmi értékének nagyobb hányada lehet a hitelösszeg.
  • Lakáscélú jelzáloghitelek között állami támogatású hitelkonstrukciók is találhatók (CSOK Plusz, Otthon Start), szabad felhasználásúaknál jelenleg nincsenek ilyenek.

1. Az ingatlanfedezet feltételei

Mivel jelzáloghitelnél a bank számára az ingatlan jelenti a hitel fedezetét, ezért körültekintően, szigorú feltételeket figyelembe véve járnak el biztosítékként történő megítélésekor:

  • Magyarország területén lévő, jogilag rendezett helyzetű, tehermentes vagy tehermentesíthető ingatlan legyen.
  • Megfelelő forgalomképességű: az ingatlan könnyen eladható, elhelyezkedése, állapota, jogi helyzetének tisztasága miatt.
  • Legyen használatbavételi engedélye.
  • A tulajdoni lap legyen rendezett és egyezzen a valósággal.
  • Megfelelő műszaki állapot: lakható és közművesített legyen.
  • A bank által kirendelt értékbecslő határozza meg az ingatlan forgalmi értékét és hitelbiztosítéki értékét.
  • A hitel/fedezet arány nem haladhatja meg a 80%-ot, csak jogszabály által meghatározott esetekben érheti el a 90%-ot, de a bankok ettől eltérhetnek és gyakran 60-70% körül hiteleznek.
  • Ha egy ingatlan nem jelentene elegendő fedezetet a bank számára, akkor pótfedezetként további ingatlanok is bevonhatók a hitelbe.
  • A fedezetként bevonható ingatlanoknál a bankok egy alsó értékhatárt alkalmaznak, amely bankonként változó, de általában 10 millió Ft körüli összeg.
  • A fedezetként bevont ingatlanra biztosítást kell kötni.

2. Személyi feltételek

A személyi feltételek legalább olyan fontosak, mint az ingatlanra vonatkozó feltételek.

  • Van-e állandó magyarországi lakcímed, adóazonosító jeled.
  • Cselekvőképesnek kell lenned.
  • A minimum életkor banktól függően 18-23 év között, míg a felső korhatár 70-75 év között van.
  • Pozitív KHR-státusz, azaz nem lehetsz rajta a negatív KHR-listán.
  • Külföldi állampolgár is igényelhet hitelt, de szigorúbb feltételekkel.
  • Támogatott hiteleknél elvárás a legalább 2 éves, folyamatos TB-jogviszony.
  • Házastárs bevonása kötelező adóstársként a hitelbe, ha nincs vagyonjogi szerződéssel különvagyonná besorolva a fedezet.

3. Jövedelmi feltételek

A bankok csak akkor hiteleznek, ha úgy látják, hogy az igénylő rendszeres, igazolt és megfelelő mértékű jövedelemmel rendelkezik a hitel visszafizetéséhez. Ezért vizsgálják, hogy

  • mekkora a jövedelmed, és általában legalább a minimálbért el kell érnie.
  • Milyen hosszú a munkaviszonyod, milyen típusú a munkaszerződésed. A határozatlan idejű a legbiztosabb, és legalább 3-6 hónap munkaviszony esetén hiteleznek, vállalkozóknál általában egy teljes lezárt üzleti év szükséges;
  • a jövedelemnek elsődleges jövedelemnek kell lennie, ami munkabér, vállalkozói bevétel vagy nyugdíj lehet;
  • az olyan másodlagos jövedelmek figyelembe vétele bankonként változó, mint a bónusz, jutalom, cafeteria, osztalék, GYES, GYED, családi pótlék, bérleti díj stb.;
  • külföldi jövedelmek elfogadása bankonként szintén eltérő, és vonatkoznak rá korlátok;
  • a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) alapján számítják a nettó jövedelemből a lehetséges maximum törlesztőrészleteid összegét.

4. Szükséges dokumentumok

A jelzáloghitel igényléséhez a bankok a személyes okmányokat, a jövedelemhez kapcsolódó igazolásokat, a fedezetre vonatkozó dokumentumokat kérik. Ezek jellemzően a következők:

  • Személyazonosság igazolására személyi igazolvány vagy útlevél, lakcímkártya, adóazonosító jel.
  • Jövedelemre vonatkozóan: jövedelemigazolás munkáltatói igazolással vagy NAV jövedelemigazolással vagy a nyugdíjfolyósító igazolásával + bankszámlakivonat.
  • Az ingatlan dokumentumai: tulajdoni lap, alaprajz, esetleg társasházi alapító okirat lakásnál, használatbavételi engedély, energetikai tanúsítvány, biztosítási kötvény.
  • Hitelcélt igazoló dokumentumok: adásvételi szerződés vagy az építkezéssel kapcsolatos engedélyek, dokumentumok.

Mekkora önerő kell lakáshitelhez?

Lakáscélú jelzáloghitelek esetén kötelező egy meghatározott arányú önerő megléte, míg szabad felhasználású jelzáloghiteleknél ez nem feltétel. Alapesetben a jogszabály az ingatlan értékének 20%-át írja elő önerőként, ami bizonyos - szintén jogszabály által meghatározott esetekben, így első lakás vásárlásánál vagy zöld hitelcélnál - 10% is lehet.

Ettől a minimumértéktől azonban a bankok, ha úgy ítélik meg, felfelé eltérhetnek, azaz nagyobb önerőt is megkövetelhetnek.

Az önerő lehet bármilyen megtakarítás, vagy egy eladott ingatlan vételára, vagy akár olyan állami támogatású hitel is, mint például a Munkáshitel vagy a Babaváró (90 napon túl teljes egészében, de bankfüggő a figyelembe vétele), amely így adott esetben megteremtheti az önerőt ingatlan vásárlásához.

Egy másik ingatlan fedezetként való bevonása kiválthatja az önerőt, vagy annak egy részét.

Az önerő meglétét igazolni kell, a bank elvárása szerint először az önerőből kell finanszírozni az ingatlanvásárlás költségeit (például a foglalót, így az szerepel az adásvételi szerződésben), majd azt követően a hitelből.

Maradtak kérdéseid?

  • Kell önerő szabad felhasználású jelzáloghitelhez?

    Nem, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a fedezeti érték a meghatározó, önerő nincs.
  • Mi az a JTM és miért számít a hitelbírálatnál?

    A JTM (jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató) meghatározza, hogy a jövedelmed mekkora része fordítható hiteltörlesztésre. Ez 2026-ban 10 éves vagy fix kamatperiódusú jelzáloghiteleknél 800 000 Ft-os nettó jövedelem alatt 50%, míg 800 000 Ft-os vagy afeletti jövedelemnél 60%.
  • Több ingatlant is bevonhatok fedezetként?

    Igen, ha az egyik ingatlan értéke nem elég vagy ha csökkentenéd az önerőt, akkor ennek érdekében akár 2–3 ingatlan is bevonható fedezetként.
  • Lehet-e önerő például a Babaváró hitel?

    Igen, a Babaváró hitel összege beszámítható önerőként, de amennyiben a Babaváró és a lakáshitel felvétele között nem telik el 90 napnál több, akkor a jogszabály alapján a Babaváró hitelnek csak a 75%-a vehető figyelembe önerőként. A bankok azonban eltérően kezelik az önerőként felhasználható Babavárót, így az adott banknál kell érdeklődni a pontos feltételekről.
Kapcsolódó címkék

Legfrissebb útmutatóink lakáshitel témában