Nyíltvégű és zártvégű befektetési alap: mi a különbség?
A befektetési alapok fő típusuk szerint lehetnek nyíltvégűek és zartvégűek, attól függően, hogy van-e meghatározott futamidejük. A zártkörű alapok meghatározott lejárati időre szólnak, befektetési jegyeik pedig a futamidő során közvetlenül nem, hanem csak a másodpiacon adhatók-vehetők. A nyíltvégű alapoknál nincs ilyen megkötés. Cikkünkben bemutatjuk, mikor melyik típust érdemes választanod.
Mi az a nyíltvégű befektetési alap?
A nyíltvégű alapoknak nincs meghatározott futamidejűk, a nevük is innen ered. Az alap folyamatosan fogad új befektetéseket és visszaváltásokat.
A befektetési alap mérete és befektetői köre ennek megfelelően folyamatosan változik a beérkező tőkének és a visszaváltások eredőjeként.
A napi árfolyamot, azaz az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az alap letétkezelője számítja ki és teszi közzé az alapkezelőtől kapott információk alapján.
Az ilyen termékekből napi árfolyamon lehet ki- és beszállni, így magas likviditású és rugalmas befektetési konstrukciónak számítanak. A flexibilitásukat tovább növeli, hogy a hazai bejegyzésű alapok döntő többsége akár már egy forintos címletben is megvásárolható, így a kisebb megtakarítási képességű ügyfelek számára is ideális termékek. Mindezen tulajdonságai miatt főként kisbefektetők körében népszerűek.
Mi az a zártvégű befektetési alap?
A zártvégű befektetési alapok legfontosabb tulajdonsága, hogy határozott futamidőre szólnak. Ezek a termékek az alap kibocsátásakor meghatározott tőkével indulnak, és előre rögzített ideig működnek.
Az ilyen alapok befektetési jegyei csak az alap indulása előtt vásárolhatók meg, és a befektető a futamidő lejártát követően lehet visszaváltani.
Az alap futamideje alatt nem lehet új befektetéseket elhelyezni vagy kivonni belőlük, azokat a lejáratig tartani kell.
Természetesen a zártkörű alapok eladására és vételére is van lehetőség a futamidő közben, de csak a másodpiacon. Az ilyen eszközöket ugyanis kötelező bevezetni a tőzsdére. A másodpiaci értékesítés sorn érdemes figyelembe venni, hogy az árat ebben az esetben az aktuális kereslet-kínálat határozza meg, nem a befektetési jegy tényleges eszközértéke.
A fix futamidő és a nyílt alapoknál korlátozottabb likviditás miatt jellemzően hosszabb távra szóló befektetések, amiért cserébe magasabb hozampotenciállal és kockázattal rendelkeznek. Jellemzően intézményi befektetők vagyonát kezelik az ilyen alapok.
A két alap közötti legfontosabb különbségek
A nyíltvégű és a zártkörű alapok egyaránt számos befektető megtakarításait gyűjti össze annak érdekében, hogy minél szélesebb körű és diverzifikált befektetést tudjon végrehajtani. Mindkét alaptípust profi befektetési szakemberek menedzselik, a fő különbséget az jelenti közöttük, hogy hogyan épülnek fel és hogy a befektetők miként kereskedhetnek velük.
- Likviditás: A nyíltvégű alapok likvidebbek, mivel a befektetési jegyek a futamidő alatt bármikor vásárolhatóak és visszaválthatóak. A zártkörű alap befektetési jegyeit ezzel szemben csak az indulás előtt lehet megvásárolni, és az előre meghatározott futamidő lejártát követően eladni. A futamidő alatt másodpiacon lehet velük kereskedni, az itteni likviditást azonban korlátozhatják az aktuális keresleti-kínálati viszonyok.
- Kezelési szabadság: Az alapkezelők szempontjából a zártvégű alapok nagyobb kiszámíthatóságot adnak, mivel az alap tőkéje a futamidő végéig változatlan, így az alapkezelő hosszabb távon tud tervezni.
- Elérhetőség: Befektetői oldalról a nyíltvégű alapok adnak nagyobb rugalmasságot, mivel ezek jegyei a zártkörű termékektől eltérően bármikor vásárolhatók és visszaválthatók.
- Másodpiaci kereskedés: A zártkörű alapokat a kibocsátónak kötelező a tőzsdére bevezetni, annak érdekében, hogy a futamidő alatt is lehetőség legyen a jegyek vételére és eladására. Ez csak zártvégű alapokra vonatkozik, a nyílt végű alapok másodpiaci kereskedése nem jellemző, mivel azokra az alap kibocsátója napi szinten árat jegyez.
Melyik alap kinek való?
Eltérő tulajdonságaik miatt a nyílt- és a zártvégű alapok más-más típusú befektetők számára ideálisak.
A nyíltvégű alapok vásárlását azoknak érdemes megfontolni, akik rövid vagy középtávra keresnek befektetést, és megtakarított pénzükhöz bármikor hozzá szeretnének férni, akiknek fontos szempont a rugalmasság és likviditás.
A zártvégű alapok a hosszú időtávon gondolkodó befektetők számára ajánlott leginkább, akik huzamosabb ideig képesek nélkülözni pénzüket, magasabb hozamlehetőségre vágynak, és ezzel együtt a nagyobb kockázatokat is hajlandóak vállalni, a többi között a másodpiaci értékesítésből adódó rizikót.
Gyakran ismételt kérdések
-
Mi történik a pénzemmel, ha zártvégű alapba fektetek és idő előtt kiszállnék?
A zártvégű alapok befektetési jegyeit csak a futamidő végén váltja vissza az alapkezelő. A másodpiacon, tőzsdei megbízással ugyanakkor értékesíthetőek a lejárat előtt is a zártkörű alapok, ekkor viszont az aktuális keresleti és kínálati viszonyok fogják meghatározni azok árát, nem pedig a befektetési jegyek tényleges értéke. Ebben az esetben akár veszteség is keletkezhet a befektetésen. -
Jobb-e a nyíltvégű alap, ha bármikor hozzá akarok férni a pénzemhez?
Ha a likviditás és a hozzáférhetőség az elsődleges szempont, akkor érdemes nyíltvégű alapot választani, ezeket ugyanis a futamidő alatt bármikor visszaváltja az alapkezelő. -
Melyik alaptípus hozhat nagyobb hozamot?
A befektetési alapok várható hozamát az alap eszközei és befektetési politikája alapvetően befolyásolja. A hosszabb távú befektetési szemlélet miatt ugyanakkor a zártkörű alapok magasabb hozamkilátásokkal kecsegtetnek. -
Tudok-e tőzsdén venni nyíltvégű alapot?
Nem. Nyíltvégű befektetési alapokkal nem kereskednek másodpiacon, mivel ezek a futamidő ideje alatt bármikor megvásárolhatóak az alapkezelőktől és a forgalmazóknál. Tőzsdén csak zártkörű alapokkal kereskednek.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
