Tranzakciós illeték: minden, amit tudnod kell róla 2024-ben

A tranzakciós illeték egy olyan levonás a bankszámládról, amelyet a te tranzakcióid után a bank vall be és fizet meg az állam felé, de tőled szedi be a bankszámlán.

Ennyiből egy kicsit hasonlít a kamatadóra, ami szintén egy kötelezettség az állam felé, amit szintén a banknak kell bevallania, és amit szintén ő is szed be tőled a bankszámládról.

A tranzakciós illeték nem magyar találmány, viszont ebben a formában csak Magyarországon került bevezetésre 2013. január 1-től, mai mértékére pedig 2013. augusztus 1-jén emelkedett.

Nézzük meg mire kell kifizetni.

A tranzakciós illetéket minden olyan banki művelet után meg kell fizetni, amelyben egyik magyar bankszámláról - hivatalos nevén fizetési számláról, azaz olyan számláról, ahol a mindennapi pénzügyeidet intézed - egy másik magyar vagy külföldi bankszámlára - fizetési számlára - történik a pénzmozgás.

Ebbe beleértendő az

és még néhány ritka más művelet is.

Illetékköteles tovább mindenféle bankkártyás művelet is, a készpénzfelvétel és a vásárlás, mind a boltban, mind pedig az interneten.

Mindez akkor is igaz, ha a pénzmozgás hitelkeretből történik.

Ez a változás 2022. július 1. óta érvényes. Az állami elvonást a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára) után kell fizetni, méghozzá a vétel napján. Csak a vételi tranzakciók számítanak az illeték alapjául, az eladási tranzakciók nem. Ha a vételi érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

Mentes viszont az illetékfizetési kötelezettség alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja. Ez alapján a kincstárnál vásárolt értékpapírok után továbbra is megmaradt az illetékmentesség.

Szerencsére vannak kedvezmények is, nézzük meg ezeket.

Van két kivétel, amelynél nem pont 0,3 százalékot számít fel az állam a banknak illeték jogcímén, hanem kevesebbet.

Az egyik ilyen, ha az átutalás (ez lehet eseti vagy rendszeres utalás is) magánszemély bankszámlájáról indul el. Ebben az esetben 20 000 forint alatt nincs illetékfizetési kötelezettség, akárhányszor is utalsz 20 000 forintot vagy az alatti összeget. Ha pedig 20 000 forintot meghaladja az átutalás összege, akkor abból a 20 000 forinttal csökkentett összeg után számítják fel az illetéket, vagyis az első 20 000 forintos részre itt sem kell illetéket fizetni.

Ez a kedvezmény nem érvényes akkor, ha a magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról történik a pénzmozgás. A kedvezmény nem vonatkozik továbbá semmilyen céges bankszámlára sem.

A másik ilyen kör a bankkártyás vásárlásoké. Itt egyáltalán nem alkalmaznak százalékos mértéket, hogy ezzel még az átutalásoknál is jobban ösztönözzék az elektronikus fizetést. Az illeték mértéke itt fixen 800 forint egy egész évre, ha a kártyával bármilyen vásárlás történt az adott évben. Sőt, ha a bankkártya alkalmas érintéses fizetési funkcióra - és fizettek is vele érintéssel - akkor pedig fix 500 forint egész évre. Ezt is a bankok fizetik meg az állam felé, de bizonyára ezt beépítik a bankkártya éves díjába.

És ha ez még nem elég, akkor mutatunk pár olyan esetet, amikor egyáltalán nem kell az illetéket megfizetni.

Van néhány speciális eset, melynél a törvény elengedi az illetéket. Többek közt az alábbi esetekben:

Több más, nagyon speciális, illetve állami, továbbá bankok közötti kiegészítő pénzügyi műveletek esetén sem kell tranzakciós illetéket fizetni. Ezeket a törvény részletesen felsorolja.

Elérkeztünk egy fontos kérdéshez.

Az illetéket a törvény a bankra veti ki és nem pedig rád. Tehát ügyfélként bevallani, befizetni sem kell, azt a bank intézi. Mivel ez azonban egy plusz teher a bankok számára, ezért az illetéket az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma ellenére törvényesen átháríthatták az ügyfeleikre. Döntő többségében meg is tették.

Ezzel azonban nem minden bank élt, legalábbis nem egységesen. Ezért vannak olyan bankok, amelyek az átutalást egyes számlák esetén ingyen nyújtják, vagy ha nem ingyen, akkor legalábbis kevesebbért, mint a törvényi mérték. Ugyanígy a legtöbb banknál teljesen ingyenes a bankkártyás vásárlás. Az ilyen ajánlatokat is megtalálhatod a bankszámla kalkulátorunkban. A kalkulátor után az útmutató folytatódik, érdemes tovább olvasnod.

Sajnos egyértelműen sehonnan sem, mivel - mint említettük - ez a kötelezettség a bankokra vonatkozik. A bankod meg vagy áthárítja, vagy nem. De ha át is hárítja, akkor sem biztos, hogy teljes mértékben.

Ha áthárítja teljes egészében, akkor is lehet, hogy beleépítette a meglévő banki díjba, így nem nagyon mutatható ki, legfeljebb egy 2013-as év előtti díjösszehasonlítás plusz infláció számításával. Sőt, még ezzel sem nagyon, hiszen az akkori számlacsomagok jó része mára már megszűnt, az újakat meg más díjstruktúrával rakták össze, ahol az almát a körtével lehetne csak összehasonlítani.

Viszont egy helyről megtudhatod mégis, hogy a bank pontosan mennyi illetéket fizetett be az államkasszába, ez az összeg ugyanis rajta szerepel a bankszámlakivonatodon legalább évente egyszer. Sajnos ez az egyetlen biztos pont, ahol a bankod közli veled az utánad általa befizetett illeték mértékét.

De még ez sem biztos, hogy azonos összegű azzal, amit tőled levont, mert az lehet kevesebb is, ahogy említettük. Azonban az illeték címén tőled levont összeg ennél a kimutatott összegnél több egész biztosan nem lehet.

Azért, mert az illeték a bankot terheli, nem az ügyfelet, így csak a bank számára kötelező a törvényi mértéket befizetni.

Ezért a bank lehet, hogy ennél kevesebbet számít fel és beépíti a banki díjba, ahonnan végképp kimutathatatlan lesz. Te ezekben az esetekben - tehát amikor a bank nem egyértelműen mutatja ki az illetéket a banki díj mellett - legfeljebb annyit tehetsz, hogy feltételezed, hogy tőled a törvényi mértékű illetéket vonja le.

Először is, minden bankkártyás vásárlás, összegtől függetlenül, illetékmentes és díjmentes. Célszerű először is ezt használnod. Amit csak lehet, fizess bankkártyával a boltokban éppúgy, mint az interneten! A sárga csekkek is befizethetők így, akár mobilalkalmazással is.

Egyáltalán nem készpénzmentes kiskapu, ez tény, de ettől még létezik és nagyon sokan élnek is vele: havonta 150 000 forintig teljesen ingyenes és illetékmentes a belföldi, bankkártyás ATM készpénzfelvétel összesen legfeljebb 2 tranzakcióból összeállva. Ez a lehetőség 2025. január 1-től a postákra is kiterjed.

A külföldi pénzügyi szolgáltatókra 2022. július 1-től vonatkozik a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, amelyhez be kell jelentkezniük a magyar adóhivatalhoz, majd rendszeresen be kell vallaniuk az illetéket és meg is kell fizetniük. Itt is a szolgáltató kötelessége ez, nem az ügyfélé, ezért amíg nem hárítják át az ügyfélre ennek összegét, addig a határon átnyúló szolgáltatók számláiról díjmentesen vagy kedvezményesen lehet utalni, vagy akár készpénzt is felvenni, bár a készpénzfelvétel ezekben az esetekben valószínűleg nem lesz túl kifizetődő így sem.

Ezek legismertebb itthoni példája a Revolut Bank, melynek már közel egymillió magyar ügyfele van. A Revolutról nemcsak olcsón, illetve az illeték áthárításáig ingyen, azaz illetékmentesen is tudsz utalni. A Revolutra szintén illetékmentesen juttathatod el a pénzt bankkártyás feltöltéssel, mely ráadásul azonnal jóváíródik a számládon.

Ezzel bármennyi pénz átutalásával meg tudod spórolni az illetéket, akár egy nagyobb összeg esetén is. A Revolut Bankkal azonban vigyázz! Egy magasabb összegű utalás, vagy magasabb összegű összesített forgalom elérése után zárolhatják a számládat, amit a tapasztalatok szerint elég nehéz felszabadítani.

A Revolutnál havonta 75 000 forint az ingyenes készpénzfelvétel határa. Ha a 150 000 forintos hazai törvényi ingyenes készpénzfelvétel kevés, akkor ezzel még meg tudod toldani, azaz 225 000 forintig ki tudod tolni a havi ingyenes készpénzfelvételt. De figyelj arra, hogy a havi ingyenes ciklusok határnapjai eltérhetnek a revolutos és a magyar számlád esetében!

Kiváncsi vagy a legjobb részre?

Kihasználhatod a MagNet Bank kedvezményét, mely ugyanazt nyújtja, mint a törvényi ingyenes készpénzfelvétel, csak épp nyilatkozat nélkül. Ezért ha párhuzamosan használsz egy nem magnetes és egy magnetes számlát, úgy havi legfeljebb 4 tranzakcióval összesen legfeljebb 300 000 forintot fel tudsz venni ingyen és illetékmentesen, a Revoluttal megtoldva pedig egészen 375 000 forintig.

Mutatunk pár MagNet bankos bankszámlát. Az útmutató a kalkulátor alatt folytatódik, érdemes tovább olvasni.

A Revolutnál írtak az összes többi külföldi bankra és pénzügyi szolgáltatóra is vonatkoznak.

Persze ezek általában eléggé drága tranzakciók, de léteznek olyan hasonló, úgynevezett fintech szolgáltatók, mint a Revolut Bank, amelyek szintén külföldről, határon át nyújtják a szolgáltatásaikat magyaroknak, magyarul, forintban.

Amíg nem hárítják át az illetéket a magyar ügyfelekre, addig nem csak hogy illetékmentesen, de ráadásul még a magyar bankoknál is kedvezőbb áron!

Ők eleve azzal futottak be, hogy országok között nagyon olcsón teszik lehetővé a nemzetközi átutalásokat, így érthető, hogy sok magyar használja a Wise-t külföldön a pénzük hazaküldésére. Ugyanezt azonban a magyarok is megtehetik. A Wise számládat feltöltheted bankkártyával, ami illetékmentesen használható és attól kezdve már illetékmentesen utalhatsz bármilyen magyar számlaszámra mindaddig, amíg ezt a terhet nem hárítja át a magyar ügyfelekre a Wise.

Ezekkel a külföldi pénzügyi szolgáltatókkal, mint amilyen a Revolut Bank, vagy a Wise, ugyan - az áthárításig - mind illetékmentes és díjmentes lesz az átutalás, de mi azért azt javasoljuk, hogy használd inkább a bankkártyád fizetésre, mivel az is illetékmentes minden banknál, vagy ahol esetleg mégsem az, hogy egész évre 500 forintot kell fizetned átalánydíjként. Ezért a pénzért egészen biztosan megéri!

2011. szeptember 28-án merült fel először, hogy a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válság hatására az Európai Bizottság az egész Európai Unióban bevezesse a pénzügyi tranzakciók adóját, bár sokan kezdettől fogva bírálták azt.

A brüsszeli bizottsági javaslat szerint ez az adó csak a részvény-, illetve hitelügyletekre vonatkozott volna, a tranzakció értékének 0,1 százalékában, ami az akkori számítások szerint évente 55 milliárd euró plusz bevételhez juttatta volna az uniót.

Az EU akkori 27 tagállama közül kezdetben csak három támogatta egyértelműen az uniós szintű pénzügyi tranzakciós adó (az ún. Tobin-adó) bevezetését, Magyarország köztük volt. Később a támogató országok száma bár emelkedett, de egyúttal ugyanannyi ország ellenezte is a bevezetését. Tavasszal már többek között Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Spanyolország is támogatta az elképzelést a Tobin-adóról. Nagy-Britannia, Csehország, Hollandia és Svédország ugyanakkor a kétségeit hangoztatta.

A közös tranzakciós adó bevezetését célzó folyamatot végül a britek ellenkezése akasztotta meg, ahol a pénzügyi tranzakciókat egyébként 1989 óta megadóztatják így az új adó bevezetése jelentősen visszavetette volna a brit gazdaságot. Az európai uniós pénzügyi tranzakciós adóról szóló elképzelések egyébként ekkor a kötvény- és tőkeműveletekre 0,1 százalékos, míg a származékos ügyletekre 0,01 százalékos mértéknél jártak, világszerte akkor közel negyven ország alkalmazott már hasonló adót.

Az újabb adónemet sok bírálat érte az unió mellett hazánkban is, ám 2012 tavaszán már olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, mely szerint nálunk nem a Tobin-adó lesz bevezetve, hanem egy teljesen másik pénzügyi tranzakciós adó, ami csak Latin-Amerikában létezik már, de ott is hanyatlóban van.

Orbán Viktor miniszterelnök az MTI korabeli tudósítása szerint egy rádióinterjúban korábban úgy nyilatkozott, hogy még nincs döntés a tranzakciós adó bevezetéséről, de 2013-ban nagy valószínűséggel megjelenik majd, a mértéke pedig legfeljebb 0,1 százalék lesz. A kormányfő hozzátette, hogy a vállalkozásoknak és az embereknek emiatt "egy percig se fájjon a fejük".

Később felmerült, hogy a tranzakciós illeték maximális értéke 30 000 forint legyen pénzügyi műveletenként, de aztán ezt törölte a kabinet mondván, hogy a nagy összegeket is meg kell adóztatni. Májusra már elég pontosan összeállt a következő évtől valóban bevezetett illeték rendszere, a törvényjavaslatot be is nyújtotta a kormány a parlamentnek, de az illeték mértéke akkor még mindig 0,1 százalék volt.

A parlament végül 2012. július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos jogszabályt, 0,1 százalék, maximum 6 000 forintra szelídült illetékmértékkel.

Itt jön a buktató.

2012. október 5-től, tehát még a bevezetése előtt, a készpénzfelvételekre 1 helyett 3 ezrelék, majd október 17-től a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett a tranzakciós illeték mértéke. Mindkét esetben megtartották a 6 000 forintos felső illetékhatárt pénzügyi műveletenként. Ezzel a mértékkel indult aztán el a pénzügyi tranzakciós illeték 2013. január 1-től.

2013. június 17-én jelentették be, hogy a ma is alkalmazott szintre emelik az illetéket 2013. augusztustól, azaz a készpénzfelvételnél 6 ezrelék lesz és eltörlik a 6 ezer forintos felső korlátot, míg nem készpénzes műveleteknél 3 ezrelék lesz és megmarad a 6 000 forintos korlát.

Miközben az európai tranzakciós adó végül nem valósult meg, Magyarországon az eredeti elképzelés szerinti érték hatszorosa, nem készpénzes művelet esetén pedig háromszorosa lett az illeték mértéke. Korabeli megjelenésekor sérelmezték, hogy duplán fizetik meg ezt az illetéket, hiszen a cég is megfizeti a jövedelmek utalásakor, majd az emberek is, amikor felveszik vagy kártyával elköltik a fizetésüket.

Az illeték mértéke azóta lényegében nem változott, mindössze kisebb könnyítések jöttek a lakossági átutalásnál és a bankkártyás vásárlásnál. Illetve 2022. július 1-től kiterjesztették azt az értékpapír-tranzakciókra is, 0,3 százalék, maximum 10 000 forint mértékben. Ez lett a felső határ a nem készpénzes műveletekre is a korábbi 6 000 forint helyett. Azonban a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja, illetékmentes.

A tranzakciós illeték érdekessége, hogy olyan mértékre emelte meg a készpénzfelvételi díjak mértékét, amivel addig csak a külföldi készpénzfelvételek során találkozhattak a magyar ügyfelek. Az egyre nagyobb nyomás hatására a kabinet végül úgy döntött:

Ez a kedvezmény ma is él.