Milyen titkokat rejt egy bankszámlaszám és egy bankkártyaszám?

Bankszámlaszámod magánszemélyként, vagy vállalkozóként is lehet. Régebben a nevünknek is szerepe volt a bankszámlák beazonosításában, de ebből azonosítási problémák lehettek a sok hasonló név miatt. Ezért a pénzintézetek kialakítottak egy egységes rendszert a bankszámlaszámokhoz, ahol a csak számokkal való jelölés könnyebb adminisztrációt tett lehetővé.

A bankszámlaszám és a bankkártyán szereplő számsor nem ugyanaz. Amikor új számlát nyitsz, az ahhoz tartozó azonosító lesz a bankszámlaszámod, ez a szám soha nem változik, még akkor sem, ha a bankodnál más számlacsomagra váltasz. A telefonszám-hordozhatósággal szemben a bankszámlaszámodat nem tarthatod meg, ha bankot váltasz.

Ezt a számsort a bankkal kötött szerződésben, a számlakivonatodon és a netbankon keresztül is megtalálod. A bankkártya, mely a számládon tartott pénzhez való hozzáférésre szolgál, szintén rendelkezik egy számsorral. A plasztikkártya idővel lejár, így a száma is változhat, amikor újat kapsz.

Magyarországon a bankszámlaszámnak, hivatalos nevén a pénzforgalmi jelölőszámnak kétféle formátuma létezik: az egyik kétszer, a másik háromszor nyolc számjegyből áll.

A kétszer nyolc számjegyes forma esetén a harmadik nyolcas számcsoport mindig nullákból áll, ha feltétlenül háromszor nyolc számjegyet kell beírni egy bankszámlaszám mezőbe. Ezeknek a számsoroknak pontos jelentése van, a bankok előre meghatározott szabályok alapján állítják össze őket.

Az, hogy a banki folyószámlák azonosítására melyiket használják, a pénzintézettől függ, de az általánosan elterjedt formátum a háromszor nyolc számjegy.

A bankszámlaszám háromszor vagy kétszer nyolcas számsorát GIRO-kódnak is hívják, ezt ismerned kell, ha valakinek pénzt akarsz utalni. Bár helyette ma már arra is van lehetőség, hogy egy másodlagos azonosítót rendelj a bankszámlaszámodhoz, például az e-mail címedet, a mobilszámodat, az adószámodat vagy bármi mást. Ezt a bankodnál kell bejelentened, és adódhat, hogy rendszeresen aktualizálnod is kell.

Az első három számjegy a számlavezető bankod hivatalos azonosítója, ezt a Magyar Nemzeti Bank adja ki. Minden pénzintézetnek saját, fix kódja van, például:

Egy banknak több ilyen kódja is lehet, elsősorban a bankfelvásárlások következtében. Ilyenkor ugyanis az ügyfelek bankszámlaszámai sokszor nem változnak, az új bank változatlanul átveszi őket.

Nézzük meg például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bankszámlaszámai alapján, hogy mit tudhatunk meg a számokból.

Ez a magyar bankszámlaszámuk:

11784009-20005320

Mivel nem írták ki a harmadik 8 számból álló részét a számlaszámnak, ilyen esetben az mindig nullából áll, tehát ha valahová mind a háromszor nyolc számot be kéne írni, az ez lenne:

11784009-20005320-00000000

Átutalás indításánál általában meg kell adni mind a 3 csoporthoz tartozó 8 számjegyet, de amint a fenti példánál is láttad, ne ijed meg, ha csak kétszer 8 számjegyet kapsz, ilyenkor automatikusan írd be a végére a 8 darab nullát.

Azt tudjuk a 117-es kezdőszámokból, hogy az OTP Banknál vezetik a számlájukat.

Ezután következik a fiókazonosító (fenti példából kiindulva ez „8400”), mely négy számjegyből áll és a hitelintézetek szabadon választhatják meg. Ez vagy a számlavezető bank központi fiókját, vagy azt a fiókot jelöli, ahol a számládat létrehozták. Vannak bankok, ahol a főfiókokhoz kis fiókokat rendelnek, így ebben az esetben csak a főfiókot lehet beazonosítani. Ennek ma már nincs jelentősége.

Általában a bankod bármelyik fiókjában el tudsz intézni bármit, függetlenül attól, hogy melyik fiókban nyitottad a számládat. Itt lehet ellenőrizni, hogy ez a 4 számjegy melyik bankfiókhoz tartozik.

Most már tudjuk, hogy a Máltai Szeretetszolgálat számláját az OTP Nádor utca 6. szám alatti fiókjában nyitották, vagy - korábbi bankfelvásárlás esetén - ebbe a fiókba migrálták.

Az első nyolcas csoport, azaz a fiókkód utolsó számjegye („9”) egy ellenőrző szám. Funkciója az, hogy ha egy utalás indításánál véletlenül egy hibás bankszámlaszámot adtál volna meg, akkor ez egy ellenőrző algoritmus segítségével hamar kiderül.

Az ellenőrző szám a következő nyolcas csoport(ok) végén is megjelenik, és az előtte lévő számjegyek ellenőrzésére szolgál. Az ellenőrzés automatikusan történik a bankoknál online utalás esetén, ezért kizárt az eltévesztés esélye, hiszen ha egy hibát vétesz a számsorban, akkor az ellenőrző számot is el kéne hozzá rontani, méghozzá a szabályok szerint pontosan, hogy technikailag is helyes legyen a tévesztett számlaszám.

A 9. számjegytől a 23. számjegyig tartó számokat a bankok alkotják, így ez pénzintézettől függően eltérő. Ezekből a számokból derül ki a számlatulajdonos kódja, a számla pénzneme, illetve a típusa, hogy folyószámláról, devizaszámláról van-e például szó.

Azt azonban fontos tudnod, hogy ezen információk birtokában sem lehetséges egy bankszámlaszám tulajdonosát kideríteni. Ez a sok szám csupán az említett adatokat jelöli, melynek eltévesztés elleni ellenőrzésére van lehetőség az ellenőrző szám segítségével.

Ma már mindegyik cégnek kell, hogy legyen bankszámlaszáma, és ezt könnyen tudod ellenőrizni. Egyrészt a cégek is sokszor közzéteszik a számlaszámukat a weboldalukon, de a hivatalos cégadatokban is bármikor le tudod ezt ellenőrizni, például itt is. Egy bankszámlaszám nyilvánosságra hozható, mert - a bankkártyaszámmal ellentétben - azzal nem lehet visszaélni.

Magyarországon belföldi utaláshoz kétféle rendszert használhatsz: a GIRO-t és a VIBER-t.

A GIRO-t, vagy más néven a Bankközi Klíring Rendszert használjuk a mindennapokban, ez a rendszer tette azt is lehetővé 2020. márciustól, hogy a legtöbb utalás öt másodpercen belül megérkezzen a másik félhez az Azonnali Fizetési Rendszerben.

A VIBER (Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszer) az Azonnali Fizetési Rendszer előtt már évtizedekkel, 1999. szeptember 3-án elindult az azonnali átutalás hazai megteremtése érdekében, naponta 7 és 17 óra között biztosítva az azonnali pénzküldést. A VIBER-t inkább a cégek használják, de az Azonnali Fizetési Rendszer bevezetése miatt a jövőben valószínűleg kevésbé lesz népszerű, mert elég magas díjai vannak.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a VIBER elsősorban a nagy összegek gyors célba juttatására lett kifejlesztve. Az Azonnali Fizetési Rendszer ezt még nem váltotta ki, hiszen az csak tranzakciónként 20 millió forintig teljesül 5 másodpercen belül, habár egymás után több utalást lehet indítani. Ha egyszerre több, mint 20 milliót utalnál, akkor a kétórás teljesítési szabály van érvényben változatlanul (ha nem a VIBER-en keresztül megy az utalás).

Annak érdekében, hogy más országba könnyen pénzt tudj utalni, érdemes az IBAN-t használnod. Az Európai Unióban és Európa más államaiban bevezették az International Bank Account Number-t, ez az egységes felépítésű nemzetközi bankszámlaszámot jelenti.

Ez azért volt fontos, mert az egyes országok számlaszámai eltérően vannak felépítve, így az Európán belüli, automatizálható pénzküldések céljára létre kellett hozni egy egységes, nemzetközi utaláshoz használható számsort, ami az IBAN. Az IBAN átutalások szinte a belföldi átutalásokkal azonosan rögzíthetők az internetbankokban. Az IBAN számlaszám a következőképpen épül fel:

Az első két karaktere az országkód, mely nemzetközi szabvány szerinti. Magyarországi számla esetében ennek alapján a „HU” kóddal kezdődik a karaktersora.

Ezután két számjegy, az ellenőrző szám következik, amit a normál magyar bankszámlaszám követ. Az IBAN számlaszám - a belföldi bankszámlaszámhoz hasonlóan - minden bankszámlánál egyedi, azt a banknak kötelessége feltüntetni minden számlakivonaton. A fenti, Máltai Szeretetszolgálat példáján keresztül nézzük meg az ő IBAN számlaszámukat.

HU90 1178 4009 2000 5320 0000 0000

Ha szeretnéd egy IBAN szám érvényességét ellenőrizni, ezt megteheted ezen a honlapon, ami szintén megmutatja, hogy melyik banknál van vezetve a számla és hol nyitották meg. Érdemes ezt megtenned, ha először utalsz új IBAN-os számlaszámra, hiszen rossz számlaszám esetén is van, hogy elindul az utalási folyamat, majd csak később kapod meg az információt a partnertől, hogy a szám nem volt érvényes, ráadásul a bankok ezért extra költségeket is felszámolhatnak.

Az Európán kívüli utalások mind ezen a rendszeren keresztül történnek. Ezek az átutalások a banki ügyintézők közreműködésével indulnak csak el, ez a rendszerének neve nyomán az úgynevezett SWIFT-kód, mely egyet jelent a BIC (Bank Identifier Code) elnevezéssel és minden banknál más és más betűjelzést takar.

Így a küldő és a fogadó bank is egyszerűen leellenőrizheti ezt, aminek köszönhetően olcsóbb lesz az átutalás díja, ha a kód kitöltésével megkönnyíted a munkájukat.

Például ez az OTP Bank SWIFT kódja: OTPVHUHB

Ez a kód rövidebb, mint a számlaszám, vagy az IBAN szám, csupán nyolc, vagy tizenegy karakterből áll, de a számlát nem is azonosítja be, csak a bankot. Az első négy betűje a bankot határozza meg, majd az IBAN számnál is említett országkód következik, ez két karakter. A 7. és a 8. karakter alapján azonosítható a székhely.

Az utolsó három karakter megadása opcionális, ez a bank ügyosztályát vagy központi székhely esetében a fiókját jelöli. Tehát ha a SWIFT-kód csak 8 karakterből áll, akkor minden esetben központi székhelyről van szó.

Ennek a kódnak a segítségével tehát be tudod azonosítani a bank nevét, az országot (ez azért fontos, mert egy bank több országban is működhet), a bank városát és címét. Ezt a számlavezető bankod honlapján kiderítheted, vagy akár itt is és a magyar bankokról a SWIFT kód mellett sok más adatot is megtudhatsz a banklistánkról.

Az IBAN szám és a SWIFT-kód együttes használatával nemzetközi átutalásokat tudsz indítani, de az euró alapú SEPA utalásnál (lásd lejjebb) már csak az IBAN számlaszámot kell használni, a SWIFT kódot nem. Ahhoz, hogy az utalásod sikeres legyen, mindig ellenőrizd le, ha először utalsz valahova, hogy a megfelelő, érvényes számlaszámot használod-e.

Tehát az előbbi Máltai Szeretetszolgálatos példánál maradva, ha például Franciaországból szeretnél nekik pénzt utalni, akkor ezt kellene az indító félnél megadnod a netbankodban:

OTPVHUHB HU90 1178 4009 2000 5320 0000 0000

Az IBAN számlaszámot az Európai Gazdasági Térség tagállamai használják, azaz a 26 európai uniós tagállam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, továbbá az Egyesült Királyság, Izland, Liechtenstein és Norvégia.

Ha az Európai Unió bármely tagállamából eurót utalnál bármelyik uniós országba, akkor jó, ha tudsz a SEPA (Egységes Euró Fizetési Övezet) utalással kapcsolatos rendeletről. Ennek az a lényege, hogy az ilyen nemzetközi utalások díjainak egyeznie kell a bankod belföldi utalási díjaival, de a tranzakció devizaneme csak euró lehet, különben konvertálni kell.

Volt, hogy nemcsak az utalást indító bank és a fogadó bank felé kellett díjat fizetni, hanem a közvetítő bank is levont valamilyen költséget.

Ha eurót utalsz külföldre, vagy külföldről utalsz eurót Magyarországra, akkor ezt ma már ugyanannyiért megteheted, mint ha belföldön forintot utalnál. Ez a rendelet csak az utalás díjait szabályozza, a pénzváltás költségeire nem vonatkozik, vagyis ha a SEPA átutalás nem euró számláról indul, vagy nem oda érkezik, akkor külön konverziós díjak vagy veszteségek merülhetnek fel. A váltási díjakról egyébként a banknak kötelessége tájékoztatni téged minden tranzakciónál, tehát ezzel kapcsolatban nem érhet meglepetés.

Ha szeretnél élni ezzel a lehetőséggel, akkor a te bankodnak és a fogadó fél bankjának is tagjának kell lennie a SEPA-fizetések alkalmazására létrejött megállapodásnak. Nagy eséllyel ez így is lesz, növekvő számban vannak ugyanis a hazai SEPA tagbankok. A SEPA átutalás kötelező eleme a fogadó fél IBAN kódjának megadása is.

Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor a következő munkanapon meg fog érkezni az átutalt összeg.

Ha szeretnéd megkönnyíteni és olcsóbbá tenni az utalásaidat, fontos lehet, hogy tudd, mi rejlik a számok mögött, és mit miért kell megadni utalásnál. Így mielőtt egy utalást elindítasz, le tudod ellenőrizni, hogy érvényes-e a számlaszám, vagy a hozzá tartozó kód, amelyre utalni szeretnél. Üzleti partner esetén érdemes meggyőződni a tőle érkező számlaszám hitelességéről, ugyanis gyakran a kisvállalkozások is hackerek, vagy csalások áldozataivá válnak.

Ezeknek az információknak a tudatában felgyorsíthatod az utalásaidat, nem mellesleg pedig megelőzheted, hogy csalás áldozata legyél.

Mutatunk neked pár bankszámlát, de az útmutató még nem ért véget, a kalkulátor alatt folytatódik.

Nem tudnak visszaélni vele és nem is tudnak a számládról pénzt levenni. Egyrészt maga a számlaszám nem tartalmaz személyes adatokat, tehát a számlavezető bankon kívül senki sem tudja magánszemélyek esetén, hogy ki a számlatulajdonos. Cégeknél ez nyilvános adat, bárki ellenőrizheti bármelyik magyar céget az elektronikus cégjegyzékben, hogy mi a bankszámlaszámuk.

Ahhoz, hogy valaki hozzá tudjon férni a számládon lévő pénzhez, tudnia kellene az internetbankos belépési adataidat (ez általában egy felhasználónév, vagy ügyfélszám és egy titkos kód), amit ne adj ki soha senkinek.

Ha a bankkártyaszámodat és az ahhoz tartozó, a kártya hátoldalán lévő, „titkos” 3 jegyű számot megszerzik, akkor azzal vissza lehet élni, például az interneten tudnak vásárolni vele a nevedben.

Erről Gergely Péter kollégám beszélt a Telex podcastjében. Sok hasznos tanácsot ad és elmagyarázza az adathalászok és bűnözők legismertebb átveréseit is.

A bankkártyán szereplő számok kártyatársaságonként eltérnek. Más a hosszúsága, felépítése például a Mastercard, a Visa vagy az American Express kártyákon lévő számsornak. A kártyaszám a plasztikkártya elülső oldalán szerepel. Az American Express kártyák 15 (4-6-5), a VISA és Mastercard kártyák 16 számjegyből állnak (4-4-4-4), de van példa 19 számjegyet tartalmazó bankkártyára is.

Az első hat számjegy a kibocsátó pénzintézet beazonosítására szolgál. Ez az úgynevezett BIN, azaz Bank Identification Number, magyarul a bankazonosító szám. A legelső szám, mellyel a számsor kezdődik, jelöli a kibocsátó kártyatársaságot. Az American Express kártyák például mindig 3-mal kezdődnek, a Visa 4-gyel, a Maestro 6-tal, a Mastercard pedig 5-tel.

A többi számjegy, az utolsó kivételével egyénileg eltérő, a kibocsátó által kerül kiválasztásra. Az utolsó számjegy az ellenőrző szám, ez bizonyítja a kártya hitelességét. Ezt a számot viszont nem a kibocsátó választja ki, hanem az úgynevezett Luhn-algoritmus eljárás által kerül a számsor végére.

Ezt csak azért fontos tudni, mert így láthatod, hogy biztonságosan és matematikailag határozzák meg a számsort, ezzel elkerülve a csalás és a tévesztés lehetőségét (hiszen tévesztéskor az ellenőrző számot is el kell téveszteni, méghozzá pontosan a szabályoknak megfelelően, hogy a kártyaszám technikailag szabályos legyen).

Fontos számjegy kerül a bankkártyák hátoldalára is, a már említett „titkos” 3 jegyű szám, ez a biztonsági azonosító szám. Úgy is találkozhatsz vele, mint CVV, CVV2, CVC, CVC2, CSC, vagy például CID. Ezt a kódot internetes vásárláskor kérik a weboldalak, pont azért, hogy tudják, biztosan a kártya birtokosa használja-e.

A kártyád lejárati dátuma szintén megkönnyíti a tolvajok, csalók dolgát, így ezt is jobb, ha nem adod ki idegeneknek.

Ezért is nagyon előnyös az érintéses mobilfizetés (amikor vásárlásnál a telefonodat érinted oda a terminálhoz és nem a bankkártyádat) vagy a normál érintéses bankkártyás fizetés, mert nem kell kiadnod a kártyádat a kezedből, így nem tudják leolvasni, lefényképezni a kártya két oldalán található számokat. Ha ezeket a számokat valaki megszerzi, akkor vissza tud vele élni, és internetes áruházakból tud vásárolni illetéktelenül a kártyáddal anélkül, hogy a kártyád nála lenne.

Ma már ez ellen is vannak védekezési lehetőségek, ilyen például a vásárlási folyamatba épített, általában SMS-ben a bankodtól a regisztrált mobilszámodra érkező kód, melynek sikeres megadása nélkül a tranzakció Európában nem mehet végbe, elutasításra kerül.

Ezt a szolgáltatást 2020. szeptember 14-e óta az Európai Unió területén egységesen kötelező használni. Ilyen esetben az ellopott kártyaadatokkal nem lehet visszaélni, legfeljebb akkor, ha a kártyát és a mobiltelefont együtt lopják el és ráadásul még az SMS-t is le tudják olvasni a lezárt mobilról. Ezt a szolgáltatást kétfaktoros hitelesítésnek is hívják.

A magyarországi bankszámlaszám 3x8 vagy 2x8 jegyű. Az első 8 számjegy tartalmazza azt a kódot, hogy a számlaszám melyik bankhoz és melyik fiókhoz tartozik.

A bankszámlaszámban ellenőrző szám szerepel, mely a tévesztések esetén hibás számlaszámot mutat.

A magyar bankszámlaszámból az interneten található kalkulátorok segítségével képezhetsz IBAN számlaszámot, az IBAN számlaszámból pedig az első 4 karakter levágásával kapod meg a magyar bankszámlaszámot.

A SWIFT kódnak, vagy más néven BIC kódnak nincs köze a bankszámlaszámhoz és az IBAN számlaszámhoz.