Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek
grafikont rajzoló öltönyös fiatalember

Hedge Fund – Mit Jelent és hogyan működik?

Írta: Gergely Péter • frissítve: 2025. augusztus 24.

Mi az a hedge fund, és hogyan működik? Ismerd meg a legismertebb hedge fund befektetéseket, az előnyöket és kockázatokat!

A hedge fund olyan befektetési alap, amely rugalmas stratégiáival – például shortolás, tőkeáttétel vagy derivatív ügyletek – törekszik abszolút hozam elérésére, függetlenül a piaci környezettől.

Hogyan működik egy hedge fund a gyakorlatban, és miben tér el egy klasszikus befektetési alaptól?

Mi az a Hedge Fund?

A hedge fundok speciális befektetési alapok, amelyek különböző stratégiákat alkalmaznak a hozam maximalizálása és a kockázat csökkentése érdekében. Rugalmas befektetési stratégiák, magasabb kockázatvállalás, és gyakran alacsonyabb szabályozottság jellemzi őket.

A Hedge Fudokat nem szabályozzák olyan szigorúan, mint a hagyományos befektetési alapokat így nagyobb mozgásterük van a portfóliókezelésben.

Általában intézményi vagy magas vagyoni helyzetű magánbefektetők veszik igénybe, akik elfogadják a magasabb kockázatot a potenciálisan magasabb hozam reményében.

Nincs referencia index, vagy mutató, amit az alap felül akar múlni, cél az abszolút hozam elérése. A hagyományos befektetési alapok közül az abszolút hozamú kategória áll a legközelebb a hedge fundokhoz.

A tőkepiacok széles tárháza áll az alap kezelőjének a rendelkezésére és az alap szabályzata lehetővé is teszi azok használatát. A szó szerinti magyar fordítás (fedezeti alap) kevésbé ragadja meg a lényeget. A név egyébként onnan ered, hogy a fedezeti ügyletekhez használt derivatív termékekkel is gyakori a kereskedés ezekben a speciális alapokban.

Mik a hedge fundok által megvásárolható pénzügyi eszközök?

  • Egyedi részvények, long és short pozíciók
  • Tőzsdén kereskedhető alapok (ETF-ek)
  • Részvényindexek
  • Állampapírok és vállalati kötvények
  • Befektetésre ajánlott és junk (nem ajánlott) kötvények
  • Derivatív eszközök: határidős ügyletek (árupiac, index, kamatláb)
  • Opciók
  • Csereügyletek: kamatláb- és deviza swap-ok
  • Devizapárok
  • Árupiaci termékek
  • Ingatlan
  • Részesedés nem nyilvános vállalatokban
  • Strukturált termékek
  • Kriptoeszközök

Hogyan működnek a hedge fundok?

A hedge fundok rugalmas befektetési stratégiákat alkalmaznak – például long/short pozíciókat, tőkeáttételt és derivatívákat – hogy abszolút hozamot érjenek el, függetlenül a piaci iránytól.

Zártkörűen működnek, jellemzően csak professzionális vagy kiemelten magas vagyonú helyzetű befektetők számára elérhetők, és aktív portfóliókezelést folytatnak.

Mit csinálnak?

  • Long/short pozíciót is felvesznek, azaz shortolnak is (link).
  • Abszolút hozamra törekednek, azaz pozitív hozamot próbálnak elérni piaci környezettől függetlenül.
  • Arbitrázs műveleteket hajtanak végre (link).
  • Tőkeáttételt alkalmazhatnak, vagyis kölcsönvett pénzzel növelhetik a pozíciók méretét.
  • Felvásárlásokat hajtanak végre vagy csődök esetén a felszámolt vállalat eszközeiből vásárolnak.
  • Aktív kockázatkezelést végeznek: derivatívákkal és tőkeáttétellel.
  • Általában korlátozott a likviditásuk – negyedévente vagy évente lehet csak visszaváltani a befektetést.

Különbségek a hedge fund és a hagyományos befektetési alap között

Mindkettőre igaz, hogy az alapkezelő gyűjti össze és kezeli a befektetők pénzét.

A hedge fundok szélesebb körű, gyakran komplex és származtatott eszközöket is alkalmazó befektetési stratégiákat használnak, míg a hagyományos befektetési alapok jellemzően szabályozottabb, konzervatív portfóliókat kezelnek.

A hedge fundok tőkeáttételt, short pozíciókat és arbitrázs technikákat is bevethetnek, hogy abszolút hozamot érjenek el, szemben a hagyományos alapok relatív teljesítménycéljával (például egy indexhez viszonyítva).

A hagyományos alapok nyilvánosan elérhetők kisbefektetők számára is, míg a hedge fundok kizárólag intézményi vagy igen jelentős vagyonnal rendelkező magánbefektetők számára nyitottak.

Emellett a hedge fundok díjstruktúrája sikerdíjakat is tartalmazhat, míg a hagyományos alapok többnyire csak fix kezelési díjat számolnak fel. A hedge fundoknál a beszállás lehetősége is általában limitált, néhány 100 befektetőben. A minimális befektethető tőke jellemzően 100 ezer dollár.

Hedge fund előnyök és kockázatok

A fő előny a rugalmas, aktív befektetési stratégia, amellyel csökkenő piaci környezetben is lehet hozamot elérni. Emellett a portfólió diverzifikálására is alkalmasak.

Ugyanakkor magas kockázattal járhatnak a tőkeáttétel, az illikvid eszközök és a komplex stratégiák miatt. A magas belépési küszöb és a sikerdíjas díjstruktúra miatt nem minden befektető számára kedvező választás egy hedge fund.

Előnyök:

  • Abszolút hozamra törekvés – cél a pozitív hozam, függetlenül a piaci iránytól.
  • Széles eszköztár – részvények, kötvények, devizák, derivatívák, árupiaci termékek.
  • Rugalmas stratégiák – shortolás, tőkeáttétel, arbitrázs.
  • Diverzifikációs potenciál – alacsony korreláció más eszközosztályokkal, így csökkenthető a portfólió kockázata.
  • Gyors reagálás piaci változásokra – aktív portfóliókezelés, egyedi lehetőségek kiaknázása.
  • Innovatív megközelítések – sokszor új piacokon, új modellekkel jelennek meg.
  • Hozamlehetőség válság idején is – például short pozíciókkal vagy makro stratégiákkal.

Hátrányok:

  • Korlátozott likviditás – gyakran csak negyedévente vagy évente lehet visszaváltani a befektetést.
  • Átláthatóság hiánya – sok hedge fund nem nyilvános, csak korlátozott információt közöl a portfóliójáról.
  • Magas költségek – jellemző a "2 és 20" díjmodell: 2% kezelési díj + 20% sikerdíj.
  • Nem mindenki számára elérhető – csak professzionális vagy nagybefektetők fektethetnek be, magas belépési küszöbbel.
  • Szabályozás alacsonyabb szintje – bizonyos hedge fundok kevésbé szigorú felügyelet alá tartoznak, mint a hagyományos alapok.
  • Piaci stressz esetén súlyos veszteségek – a tőkeáttétel és illikvid pozíciók miatt nehezebb gyorsan alkalmazkodni.
  • Változó teljesítmény 2024-ben a hedge fundok átlagos hozama (9,83%) jelentősen elmaradt például az amerikai részvényindex teljesítményétől (S&P 500: 23,3%)

A Hedge Fundok díjstruktúrája

A hedge fundok díjstruktúrája általában két fő elemből áll:

  1. A kezelési díjból (management fee), ami a befektetett vagyon százalékában merül fe
  2. Az eredményarányos sikerdíjból (performance fee), amely a hozam egy bizonyos százaléka. A kezelési díj jellemzően 1-2% között mozog évente, míg a sikerdíj általában 15-20%, és csak akkor jár, ha a fund nyereséges.

Ez a struktúra ösztönzi az alapkezelőket a minél jobb teljesítmény elérésére, ugyanakkor magasabb költséget jelent a befektetők számára. Emellett sok hedge fund alkalmaz „high-water mark” szabályt: a hedge fund sikerdíjat csak akkor számít fel, ha az alap értéke meghaladja az előzőleg elért legmagasabb nettó eszközértéket (NAV). Ezzel megakadályozható, hogy az alapkezelő sikerdíjat kapjon veszteséges időszak utáni korrigálásért.

A Hedge Fundok története

A hedge fundok története az 1940-es évekig nyúlik vissza, amikor Alfred Winslow Jones megalkotta az első ilyen alapot, amely egyszerre alkalmazott long és short részvény pozíciókat a kockázat csökkentése érdekében.

Az ötlet gyorsan népszerűvé vált, és a következő évtizedekben egyre több alapkezelő kezdett hasonló stratégiákat alkalmazni. Az 1990-es években a hedge fundok világszerte rohamos növekedésnek indultak, és komplexebb, derivatívákon alapuló stratégiákat is bevezettek. Ma a hedge fundok kulcsszereplői a globális pénzügyi piacoknak, jelentős hatással a befektetési trendekre és innovációkra.

A hedge fundok hazai jelenléte nem olyan kiterjedt, mint más országokban. A szabályozás sem teljesen kiforrott, de a tőkepiacról szóló törvény foglalkozik velük.

Jelenleg egy új hedge fund, az Apelso Everest előkészítés alatt áll, és várhatóan 2025 őszétől válik elérhetővé, ami az első, hagyományos értelemben vett hedge fund lesz Magyarországon.

Ismert Hedge Fundok Magyarországon

Magyarországon a klasszikus értelemben vett hedge fundként működő alapok nem jellemzőek, mivel a hazai szabályozási környezet szigorúbb az ilyen típusú, magas kockázatú és alternatív befektetési stratégiákkal operáló alapokkal szemben.

Ugyanakkor van néhány olyan alapkezelő és befektetési alap, amelyek stratégiájukban használják a hedge fundokra jellemző elemeket. Ilyen például a Hold Alapkezelő, vagy az Accorde több alapja, egyedi stratégiákkal, portfóliókezelési szemlélettel.

Maradtak kérdéseid?

  • Mi a különbség a hedge fundok és a hagyományos befektetési alapok között?

    A hedge fundok rugalmasabb befektetési stratégiákat alkalmaznak – például shortolást, tőkeáttételt és derivatívákat – míg a hagyományos alapok jellemzően szabályozottabb, konzervatívabb eszközökbe fektetnek.

  • Kik fektethetnek be hedge fundokba Mo-on?

    Magyarországon hedge fund‐szerű, alternatív befektetési formákba általában csak professzionális befektetők fektethetnek be. Professzionális befektetői státusz: privátbanki vagy intézményi befektetők.
  • Miért érheti meg hedge fundba fektetni?

    Akár csökkenő piacon is képesek hozamot termelni, így javíthatják egy portfólió teljesítményét és diverzifikációját. Emellett olyan eszközökhöz és technikákhoz is hozzáférnek, amelyek a hagyományos alapok számára nem elérhetők.

Kapcsolódó címkék