Osztalékfizető ETF: mikor jó befektetés, és mikor nem?
Az osztalékfizető ETF olyan tőzsdén kereskedett alap, amely a benne lévő részvények osztalékát rendszeresen kifizeti a befektetőknek. Mutatjuk az előnyeit és a kockázatait, hogy mikor lehet jó választás.
Mi az osztalékfizető ETF?
Az osztalékfizető ETF a benne lévő részvények osztalékát rendszeresen kifizeti a befektetőknek. Az alap összegyűjti a vállalatoktól érkező osztalékokat, majd negyedévente vagy félévente pénzben jóváírja azokat a számlán.
Mi a különbség az osztalékfizető és a növekedési ETF-ek között?
Az osztalékfizető (distributing) ETF rendszeresen kifizeti a részvényektől kapott osztalékot a befektetőknek készpénzben. A növekedési vagy felhalmozó (accumulating) ETF ezzel szemben nem utal pénzt, hanem automatikusan visszaforgatja az osztalékot az alapba, így az árfolyam nő.
Előbbi inkább rendszeres jövedelmet biztosít, utóbbi a hosszú távú tőkefelhalmozást segíti a kamatos kamat miatt.
Adózásban is lehet különbség, mert a kifizetett osztalék gyakran azonnal adózik, míg a felhalmozó ETF-nél ez sokszor csak eladáskor jelentkezik.
Hogyan és mikor fizetnek osztalékot az ETF-ek?
Az ETF-ek akkor fizetnek osztalékot, amikor a bennük szereplő részvények osztalékot fizetnek. Ezeket az alap összegyűjti, majd meghatározott időközönként továbbadja a befektetőknek.
A kifizetés gyakorisága az adott alaptól függ: lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves. A jogosultságot az úgynevezett fordulónap (ex-dividend date) határozza meg: aki ekkor birtokolja az ETF-et, megkapja a következő kifizetést. A pénz általában néhány nappal vagy héttel később jelenik meg a befektetési számlán.
Felhalmozó és kifizető ETF-ek
A felhalmozó (accumulating) ETF nem fizet ki osztalékot, hanem automatikusan visszaforgatja a kapott hozamot az alapba, így az árfolyam növekedésében jelenik meg a nyereség.
A kifizető (distributing) ETF ezzel szemben rendszeresen készpénzben jóváírja az osztalékot a befektető számláján.
Az osztalék ETF-ek előnyei
- Rendszeres jövedelem: a negyedéves vagy féléves kifizetéssel kiszámítható bevételt biztosítanak, ezért jól használhatók „kvázi kamatként”.
- Eső piacon is működik: ha az árfolyam átmenetileg csökken, a kifizetések akkor is érkeznek, feltéve, hogy a cégek fenntartják az osztalékot.
- Pszichológiai előny: a folyamatos pénzbeáramlás csökkenti a pánikreakciókat, mert nem csak az árfolyamra kell figyelni.
Az osztalékfizető ETF-ek kockázatai
- Árfolyamkockázat: az osztalék nem védi meg az árfolyamot, egy nagyobb piaci esésnél az ETF értéke jelentősen csökkenhet, és a kifizetés ezt csak részben ellensúlyozza.
- Hozamcsapda: a nagyon magas osztalékhozam gyakran romló üzleti kilátásokat jelez, így előfordulhat, hogy a cégek később csökkentik vagy megszüntetik a kifizetést.
- Szektor- és régiókitettség: sok osztalék ETF erősen koncentrált lehet például bankokra, energiacégekre vagy egy adott országra, ezért egy iparági vagy gazdasági probléma aránytalanul nagy veszteséget okozhat.
Osztalék fókuszú ETF-ek adózása Magyarországon 2026-ban
Magyar adórezidensként az osztalékot fizető (distributing) ETF kifizetése általában osztalékjövedelemnek minősül, amely után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetni, ha például nem TBSZ-en tartod a befektetést.
A külföldi ETF-eknél gyakran a kibocsátó országában is levonnak forrásadót, amely részben beszámítható, de nem mindig teljes mértékben visszaigényelhető. Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) tartva 5 év után mind az osztalék, mind az árfolyamnyereség adómentessé válhat, ezért hosszú távra ez a leggyakoribb adóoptimalizálási megoldás.
Value ETF vagy growth ETF?
Value ETF: alulértékeltnek tartott, stabil profitú, gyakran osztalékot fizető vállalatokra épít (pl. bankok, ipar, energia), ezért általában kisebb árfolyam-ingadozás és mérsékeltebb, de kiegyensúlyozott hozam jellemzi.
Growth ETF: a growth ETF gyorsan növekvő cégeket tart (tipikusan technológiai és innovációs vállalatok), így nagyobb hozamlehetőséget kínál, de jóval magasabb kockázat és kilengés mellett.
Magas kamatok és gazdasági lassulás idején gyakran a value teljesít jobban, míg alacsony kamatkörnyezetben és fellendüléskor a growth szokott dominálni. Sok befektető a kettő kombinációjával ér el kiegyensúlyozott portfóliót.
Mire figyelj osztalék ETF-választáskor?
- Költség (TER): a magasabb kezelési díj hosszú távon érezhetően csökkenti a hozamot, ezért hasonló stratégiák között érdemes az olcsóbbat választani.
- Hozam minősége: ne csak a százalékot nézd, hanem hogy stabil profitú cégekből jön-e az osztalék, vagy inkább kockázatos, „hozamcsapda” jellegű vállalatokból.
- Devizakockázat: külföldi ETF-nél a forint árfolyama a hozamot is növelheti vagy csökkentheti, függetlenül a részvények teljesítményétől.
- Piaci ciklusok: z osztalékstratégia általában jobban működik magas kamatkörnyezetben vagy lassulás idején, de fellendüléskor gyakran alulteljesíti a növekedési piacot.
- Összetétel: figyeld meg, hogy mennyire koncentrált szektorokra (pl. bank, energia) vagy egyetlen régióra, mert ez jelentősen növelheti a kockázatot.
Maradtak kérdéseid?
-
Mi a különbség az accumulating és a distributing ETF között?
Az accumulating ETF visszaforgatja az osztalékot az alapba és az árfolyamát növeli, míg a distributing ETF rendszeresen készpénzben kifizeti a hozamot a befektetőnek. -
Jobb lehet az osztalékfizető ETF nyugdíj előtt állóknak?
Igen, mert a rendszeres kifizetés stabil pénzáramot adhat a jövedelem pótlására, ami nyugdíj előtt vagy alatt különösen hasznos lehet. -
TBSZ-en érdemes value ETF-et tartani?
Igen, mert TBSZ-en a hosszú távra tartott value ETF hozama (osztalék és árfolyamnyereség) 5 év után adómentessé válhat.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
