Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) - erre figyelj, hogy annyi hitelt kaphass, amennyit szeretnél

Ha JTM-mel, vagy Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutatóval akkor találkozhatsz, amikor hitelfelvételt tervezel. A bankok arra használják, hogy a segítségével meghatározzák, hogy mekkora törlesztőrészlet az, amit a jövedelmedből biztonsággal fizetni tudsz.

Bár úgy tűnhet, hogy ez egy akadály, ami miatt a bank nem ad neked további hitelt, de ezzel valójában téged véd. Ha a különböző hiteleid törlesztőrészletei együtt túl magasak, esetleg nem marad pénzed a havi fizetnivalóidra, vagy nem tudsz fedezni előre nem várt kiadásokat.

A JTM számítását egy jogszabály, a 32/2014. számú MNB rendelet írja elő. Annak érdekében, hogy az ügyfelek ne vállalhassanak magasabb hitelterhet, mint amennyit biztonságosan ki tudnak fizetni, illetve, hogy a bankoknak kevesebb bedőlt hitelük legyen, az MNB egy úgynevezett adósságfék-szabályozást vezetett be, amelynek a JTM is része.

Ez tehát téged, mint hitelfelvevőt és a bankot is védi.

A mutató kiszámításhoz figyelembe kell venni mindazokat a bevételeket, amelyekből gazdálkodni tudsz, és amiből a hiteleidet is fizeted. Ezt a jövedelmet állítják szembe az összes hiteled havonta fizetendő törlesztőrészletével.

A havi adósságszolgálatba az újonnan felvett hitel havi törlesztőrészletét is bele kell számolni. Egy százalékos értéket kapsz eredményül, amely ha a jogszabályban meghatározott összeg alatt marad, akkor a bank megadja neked a kért hitelt.

A havi adósságszolgálatba az újonnan felvett hitel havi törlesztőrészletét is bele kell számolni. Egy százalékos értéket kapsz eredményül, amely ha a jogszabályban meghatározott összeg alatt marad, akkor a bank megadja neked a kért hitelt.

Felmerülhet benned a kérdés, hogy minden esetben számolni kell-e a JTM korláttal.

Mutatunk pár lakáshitelt, de az útmutató még nem ért véget, a kalkulátor alatt folytatódik.

A JTM korlátot főszabály szerint minden kölcsön- és lízingszerződés esetében kötelező számolni, de a jogszabály felsorol néhány kivételt. Ezek közül a teljesség igénye nélkül említünk párat.

A mutatót csak a 300 000 forintnál nagyobb összegű kölcsönök igénylésekor kell számolni, de arra figyelj, hogy az ennél kisebb összegű tartozásokat is bele kell számolni az adósságszolgálatba más hitelek esetén.

A havi törlesztőrészletek között nemcsak azokat a hiteleket kell figyelembe venni, amelyekre a JTM korlátot kötelezően számolni kell felvételkor, hanem minden fizetendőt, legyen az lakáshitel, folyószámla-hitelkeret vagy Babaváró hitel.

Nem kell JTM korlátot számolni az új hitelre, ha a kölcsön célja hitelkiváltás, és a havi törlesztők összességében nem emelkednek a csere után. Nem kell számolni olyan hitelek esetében sem, ahol módosítasz vagy átütemezést kérsz, és a hitel összege nem nő meg. Futamidő hosszabbítása esetén sem nő a hitel összege, itt sincs JTM korlát.

Ha előtörleszted egy már meglévő hiteledet, és a futamidő ezáltal rövidül és a törlesztőrészlet nem nő, akkor sem kell JTM korlátot számolni.

Nem kell számolni a mutatót az értékapapír fedezete mellett nyújtott hitelekre, vagy az állami kezességvállalással adott lakáscélú kölcsönökre.

Mikor fontos ez nekem egyáltalán?

A mutató alkalmazásának igazi jelentősége akkor van, ha úgy szeretnél újabb kölcsönt felvenni, hogy van már egy vagy több futó hiteled, mellé van egy hitelkártyád, esetleg még egy folyószámla-hitelkereted is. Ekkor kell arra figyelned, hogy egy újabb hitel havi törlesztőrészlete ne tolja a havi adósságszolgálatot a JTM korlát fölé.

A mutató alkalmazása akkor is fontos, ha alacsony jövedelemből gazdálkodsz. Ilyen esetben a hitel paramétereinek helyes megválasztásával befolyásolhatod a törlesztőrészlet nagyságát. Érdemes lehet például alacsonyabb összegű hitelben gondolkodnod.

Alapszabály, hogy csak akkora kölcsönt vegyél fel, amekkorára feltétlenül szükséged van, azaz ne adósodj el a kelleténél jobban. Ha mégis magasabb összeg kellene, akkor vedd figyelembe, hogy minél hosszabb egy hitel futamideje, annál alacsonyabb a törlesztőrészlete is, illetve fordítva is igaz, minél rövidebb a futamidő, annál magasabb a törlesztő.

Hosszú futamidő alatt a pénz visszafizetésére több idő áll rendelkezésedre. Egyszerre kisebb összeget kell kifizetned, mert hosszabb időre osztod el a törlesztést. Ez hasznos lehet, ha havonta kevesebb a jövedelmed.

Hosszabb futamidő esetén viszont a futamidő lejártáig több kamatot fizetsz ki, így az összesen kifizetett hiteltörlesztés magasabb lesz. Ezért azt kell mérlegelned, hogy mi a kedvezőbb neked. Ha havonta nagyobb összeget is ki tudsz fizetni, akkor gondolkodhatsz rövidebb futamidőben is, de ha nem, akkor a futamidő nyújtása jó megoldás lehet.

Az olyan kölcsönöknek, amelyeknek alacsonyabb a kamata, általában a törlesztőrészlete is alacsonyabb (egyforma hosszú futamidő mellett). Ilyenek lehetnek a változó kamatozású, a rövidebb kamatperiódusú hitelek, vagy a deviza alapú hitelek.

Azt viszont tudnod kell, hogy ezek a hitelek kockázatosabbak is.

Ha a változó kamatozású hitel kamata nő, az sokkal magasabb törlesztőrészleteket is jelenthet neked a jövőben. Azt javasoljuk, hogy lehetőleg minél kevesebb kockázatot vállalj, minél kevesebb legyen az előre nem látható esemény a kölcsönnel kapcsolatban.

A számodra legkedvezőbb hitel valószínűleg nem az lesz, ami a legalacsonyabb mutatót adja.

Itt inkább az a lényeg, hogy a lehetőségeidnek és a hitellel szemben támasztott igényeidnek legmegfelelőbb olyan hitelt válaszd, amivel a JTM korlát alatt maradsz.

A jogszabály külön korlátokat határoz meg 500 000 forint alatti jövedelem esetén és felette. Ha adóstárs is van a hitelügyletben, akkor az együttes jövedelmeiteket veszik számításba.

Ezen túl eltérnek a korlátok a jelzálog alapú hitelek és a fogyasztási hitelek esetén is. A fogyasztási hitelek közé tartoznak a személyi kölcsön, áruhitel, folyószámlahitel és hitelkártya. Jelzáloghitelek esetében külön korlátok vannak a 10 éves, az 5 és 10 év közötti és az 5 év alatti kamatperiódusú hitelekre.

Fogyasztási hitelek forintban

Ha tehát az összes jövedelmed (ha van adóstársad, akkor a kettőtök jövedelme együtt) 500 000 forint alatt van, mondjuk 400 000 forint, akkor ennek legfeljebb a felét teheti ki az összes hiteltörlesztőd, azaz maximum 200 000 forint lehet.

Ha 500 000 forint vagy a feletti a jövedelmed, akkor ez a pénz már valamivel magasabb hitelt is elbír. 500 000 forintnál 300 000 forintot tehetnek ki a havi törlesztőrészleteid.

Jelzáloghiteleknél szintén megvan az 500 000 forintos értékhatár a jövedelemnél, és emellett a hitel kamatperiódusa is meghatározza, hogy mekkora része lehet a törlesztőd a bérednek.

Minél magasabb a havi béred, és minél hosszabb időre fixált a hiteled kamata (azaz minél hosszabbak a kamatperiódusok), annál nagyobb részét teheti ki a törlesztőrészlet a jövedelmednek. A konkrét számok:

5 év alatti kamatperiódus esetén:

5 évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén:

10 évnél hosszabb kamatperiódus esetén:

Összefoglalóan így néznek ki a JTM korlátok forintban felvett jelzáloghitelek esetén:

Ha fogyasztási hitelt vennél fel, vagyis személyi kölcsönt, áruhitelt vagy autóhitelt, akkor pedig ezekkel a korlátokkal kell számolnod:

A JTM korlátokból látszik, hogy ha magasabb a jövedelmed, annak nagyobb részét fordíthatod hiteltörlesztők fizetésére. A jogalkotó azt feltételezi, hogy attól, hogy többet keresel, a megélhetési költségeid még nem nőnek meg, így több pénzed marad, amit ha akarsz, kölcsöntörlesztésre is költhetsz. 500 000 forint felett már a fizetésednek több mint felét tehetik ki a törlesztők.

Valószínűleg igen, hiszen a magasabb jövedelembe magasabb törlesztőrészlet fér bele. Arra viszont figyelj, hogy béremelés után pár hónapot érdemes várnod, ha magasabb hitelösszeget szeretnél.

Szeretnéd tudni miért?

A bankok általában 3 havi munkáltatói igazolást kérnek a hiteligényléshez, illetve olyan bankszámlakivonatot, amelyen látszik a bér jellegű utalás. Ha menet közben bérnövekedést látnak, akkor bankja válogatja, hogy ezt hogyan veszik figyelembe.

Ha biztosra akarsz menni, akkor a béremelés után érdemes várnod pár hónapot, amíg olyan munkáltatói igazolást tudsz benyújtani, ahol hosszabb ideje csak az emelt összeg szerepel.

A bank belső szabályaitól függ, hogy figyelembe veszi-e a rendszeresen kapott bónuszt és prémiumot, illetve milyen összegben. Általánosságban igaz, hogy a nagyon változó értékű, illetve bizonytalan jövedelmeket nem veszik figyelembe. Olyan pénzzel nem számolnak, amit vagy megkapsz, vagy nem, így például a teljesítménybért sem szeretik.

Ha a bónuszod fix, akkor számolnak vele, de ha nem, akkor valószínűleg nem.

Ha a munkáltatói igazolásodba épp beleesik egy bónuszfizetés, akkor a bank valószínűleg kérni fog olyan munkáltatói igazolást, amelyen látszik, hogy mennyi a havi béred, és csak ezzel az összeggel számol a hiteligénylésnél.

Ha még nem töltötted be a 25. életévedet, akkor jár neked a 25 év alattiak adókedvezménye, azaz a béred után nem kell személyi jövedelemadót fizetned.

Az szja-mentességet a 2021. júliusi átlagbér szintjéig kapod, ami bruttó 433 700 forint.

Ennek a bérnek a nettója a kedvezménnyel együtt 353 466 forint. Az adó, amivel így a nettó jövedelmed nő, 65 055 forint.

Ennyivel magasabb bérrel már magasabb törlesztőrészletet is vállalhatsz.

A JTM korlát alapján ennek a bérnek az 50%-át költheted hiteltörlesztőre, ha személyi kölcsönt veszel fel, vagy ha lakáshitelt igényelnél legalább 10 éves kamatperiódussal.

Ez azt jelenti, hogy akár 176 700 forintos törlesztőrészletet is vállalhatsz, ami 32 400 forinttal magasabb, mint adókedvezmény nélkül.

Ha ennél rövidebb kamatperiódust választasz, akkor

Az szja-mentesség még egy elemmel bővül. 2023. januárjától nem kell személyi jövedelemadót fizetni azoknak a 30 év alatti nőknek, akik gyermeket vállalnak.

De ne vállald túl magad!

Ne felejtsd el, hogy 25, illetve anyaként 30 éves korod után el kell kezdened fizetni az adót, így a megélhetésedre és a hiteltörlesztőre ennyivel kevesebb pénzed marad. Kivéve persze, ha a béred komolyabban emelkedik közben, de ezt nem lehet előre tudni. Amikor a bankok meghatározzák, hogy mennyi hitelt adhatnak neked, ők is figyelembe fogják venni, ha a futamidő alatt SZJA-köteles korba lépsz, és akár csökkenhet is a nettó jövedelmed.

Viszont az adókedvezmény miatt a nettó jövedelmed már átlépi a 300 000 forintos keretet, ha az átlagbért viszed haza. Személyi kölcsönnél számos banknál ez az összeg már kamatkedvezményre jogosít, így olcsóbb lehet a kölcsönöd.

Ha magasabb lehet a hiteltörlesztőd, akkor magasabb lehet a teljes felvehető hitelösszeg is. Kaphatsz olcsóbb hitelt, vagy rövidebb lehet a futamidő.

Ilyen lakáshiteleket érhetsz el a kedvezményes nettó átlagbérrel:

Ha minimálbért keresel, akkor a 232 000 forintos bruttóból 34 800 forintot kellene SZJA-ként befizetned. A nettó béred a kedvezménnyel együtt már átlépi a 150 000 forintos határt (189 080 forint lesz), így a legtöbb banknál megnyílik a lehetőséged arra, hogy hitelt kapj.

A bankok a nettó, tehát az adózott jövedelmekkel számolnak. Ez csak legálisan szerzett pénz lehet, amelyet valamilyen dokumentummal alá is tudsz támasztani, pl. bérpapírod van róla, hivatalos igazolásod, adóbevallásod, vagy bankszámlával tudod igazolni.

Az önállóan elfogadható és a kiegészítő jövedelmek is számítanak.

De mi ezek között a különbség?

Az önállóan elfogadható jövedelmeket (vagy elsődleges jövedelmeket) a bank önmagukban is elfogadja. Ezek lehetnek:

A kiegészítő (vagy másodlagos) jövedelmek azok, amelyeket a bank önmagukban nem fogad el, csak kiegészítésképpen akkor, ha van önálló jövedelmed is. Ha tudsz olyan jövedelmet igazolni, ami önállóan elfogadható, akkor fogja a bank figyelembe venni a másodlagos bevételeidet. Ilyenek:

Az ingatlan bérleti díját, az osztalékot, a cafeteriát és a bónuszt általában elfogadják a bankok, de sokszor eltérő módon és mértékben. Erről az egyes bankoknál külön kell érdeklődnöd.

Minden jövedelmet igazolnod kell, ezt az alábbi dokumentumokkal teheted meg:

Ha adóstársad is van a hitelügyletben, akkor a kettőtök minden havi jövedelme együttesen számít. Ez persze jól hangzik, de az adósságszolgálatnál viszont mindkettőtök összes hitelét figyelembe kell venni.

A havi törlesztőd kiszámításánál a bank az összes ismert hiteltartozásod havi törlesztőit figyelembe veszi. Ez lehet bármelyik banknál felvett kölcsön, minden tartozás, ami a KHR-ben (Központi Hitelinformációs Rendszerben, itt találhatsz róla bővebb információt) megtalálható, illetve amelyről nyilatkozol.

Ha van olyan kölcsönszerződésed, amelyben adóstársként szerepelsz, akkor ennek a kölcsönnek a törlesztőjét egyenlően elosztják az adóstársak között, és a rád eső rész szerepel a havi törlesztőrészleteid között. Ez akkor is így van, ha valójában nem te törleszted a hitelt.

Ha tehát adóstárs vagy mondjuk a testvéred hitelében, akkor az ő hiteltörlesztője felét a JTM korlát számításánál nálad is figyelembe veszik.

Ha igénybe vettél bármilyen hazai vagy uniós visszatérítendő támogatást, akkor ez is beleszámít a havi adósságszolgálatodba.

Ha házaspárként vettetek fel Babaváró hitelt, vagy CSOK hitelt, akkor ezek is számítanak, mindegy, hogy melyikőtök nevén szerepel a kölcsön.

Lehet, hogy van olyan hiteled, amelyik változó kamatozású, vagy több kamatperiódusból áll a futamideje. Ekkor az utolsó ismert kamattal számolják a törlesztődet, és úgy tekintik, mintha végig fix lenne a kamat.

Ha van hitelkártyád, vagy a folyószámládhoz tartozó hitelkereted, akkor ezek 5%-át számolja bele a bank havi adósságszolgálatodba. Ez akkor is így van, ha a hitelkeretet egyáltalán nem használod fel.

A CSOK egy vissza nem térítendő állami támogatás, ezért azt nem kell beleszámolni a JTM korlátba. A CSOK hitel viszont kölcsön, ennek a törlesztőrészleteivel számolni kell.

Hitelkiváltáskor akkor kell JTM korlátot számolni, ha az új hitellel a havi törlesztőrészleteid emelkednének. Ha nem emelkednek, vagy éppen csökkennek az adósságterheid, ami elvileg a cél lenne, akkor a mutatót nem kell alkalmazni.

A bankok gyakorlata viszont eltérhet egymástól hitelkiváltáskor. Van olyan bank, amelyik számolja a JTM korlátot úgy, hogy azt a hitelt, amit kiváltasz az új hitellel, nem veszi figyelembe. Egy hitel kiesik, helyére jön egy másik.

Más bankok viszont a kiváltandó hitelt is számolják. Nem mindegy, mert az utóbbi esetben kisebb összegű hitel fér bele a JTM-korlátba mint az elsőben.

A Babaváró hitel felhasználható hitelkiváltásra. De a Babaváró hitel egy szabad felhasználású hitel, tehát a hitelező banknak nincs beleszólása abba, hogy mire költöd a pénzt. Ha hitelkiváltásra szeretnéd felhasználni, akkor belefuthatsz a fenti problémába.

Előfordulhat, hogy a bank számolja a kiváltandó hiteledet is, és az újonnan felvett Babaváró hitelt is. Érdemes tehát körültekintőnek lenned, és olyan bankot választanod, amelyik egyrészt lehetővé teszi, hogy Babaváró hitellel váltsd ki a korábban felvett hiteledet, másrészt a számítási módja is kedvező neked.

A JTM korlát, bár tényleg valós korlátja lehet a hitelfelvételnek, téged épp annyira véd, mint a bankot. Megakadályozza, hogy túlzottan eladósodj, mert ha visszautasítja a bank a hitelkérelmedet, az még mindig jobb, mint egy olyan hitel, amit nem tudsz fizetni.

A mutatót – akár kibővítve minden ismert kiadásoddal – már akkor érdemes kiszámolnod, amikor a kölcsön felvételét tervezed. Egy mérleg, amiben számba veszed, hogy milyen bevételeid vannak, és ezzel szemben milyen fix vagy előre látható kiadásaid, és ezzel segítségedre lehet abban, hogy meghatározd, mekkora hitelt tudsz felvenni egyáltalán.

Mindig olyan összeget próbálj belőni, ami már elég, de nem túl magas. Csak annyi hitelt vegyél fel, amennyi feltétlenül szükséges, felesleges terhet ne vállalj. Ebben szakértők is tudnak neked segíteni, akik tanácsot adnak, hogy a céljaidnak milyen típusú és futamidejű hitel lenne leginkább megfelelő. A hitelszakértőkről itt olvashatsz bővebben.