Lakásvásárlásnál ezekkel a költségekkel kell számolnod

Senki nem szereti a kellemetlen meglepetéseket, főleg akkor nem, ha azok épp az álomotthon megvásárlását keserítik meg. Sajnos azonban könnyű elfeledkezni a lakásvásárlásra fordítandó extra költségekről, hiszen nagyon ritkán esik szó ezekről.

Az élet túl könnyű lenne, ha a fizetést követően már csak a kulcsot kéne megkapnod és le is zárulna az ügy. A valóság azonban nagy mennyiségű papírmunkát, hivatali ügyintézést, felméréseket és ide-oda kiadott összegeket is magában foglal.

Na de mik is ezek a költségek, mikor kell fizetni őket és kinek?

Természetesen a lakásod vételára lesz a legnagyobb költség, de nem mindig annyi, amennyi az ingatlanhirdetésben van, mert sokszor lehet és kell is ebből alkudni. Az eladók is úgy árazzák az ingatlant a legtöbb esetben, hogy számítanak pár százalékos alkura, különösen, ha már egy ideje meg van hirdetve a lakás, de nem jelentkeztek rá komoly vevők.

Általában jobb helyzetben vagy, ha a teljes vételárat készpénzben ki tudod fizetni. Így sokkal gyorsabban nyélbe üthető az üzlet és nincs az a bizonytalanság, amit hitelből történő vásárlás esetén élnek át a felek, hogy a bank nem ad annyi hitelt a vevőnek, mint amennyit szeretne, vagy akár menet közben talál egy másik lakást a leendő vevő.

Ha egy 30 milliós ingatlanból csak 3 százalékot tudsz alkudni, az is nagyon jó pénz, hiszen egy félórás alkudozással így akár 900 000 forinttal is beljebb lehetsz. Ha kíváncsi vagy, hogyan érdemes a lakás árából lefaragni és milyen hibákat követnek el mások, akkor olvasd el az alkudásról szóló útmutatónkat.

A vagyonszerzési illeték a másik legkomolyabb összeg, amellyel számolnod kell, amikor ingatlant vásárolsz. Ezt az összeget az ingatlan piaci értéke alapján határozzák meg és annak 4 százalékát kell kifizetned az adóhatóság részére. Az adóhivatal magától fog megkeresni téged, hiszen a földhivatali nyilvántartásból látni fogják, hogy mennyiért vettél ingatlant.

Ha lakáscsere történik, és három éven belül eladod az ingatlanodat, majd veszel egy újat, akkor az illetéket csak a kettő értékkülönbözete alapján kell kifizetned. Viszont ezt csak az első megvásárolt lakással tudod szembeállítani. Tehát ha eladsz 50 millióért egy lakást és 3 hónap múlva veszel egy 30 milliós lakást és 2 év múlva egy 20 milliósat, akkor csak az első, a 30 milliós lakás után nem kell illetéket fizetned.

Sőt, ha az új lakást alacsonyabb áron vásároltad, mint amennyi a régi eladási ára, akkor egyáltalán nem is kell semmit fizetned. Egy 2019-es változtatás miatt már arra is van lehetőséged, hogy ha még nem tudtad eladni a korábbi ingatlant, de újat vásároltál akkor nem kell rögtön az illetéket kifizetned.

A lakáseladási szándékodat jelezd a NAV felé, és ha a másik ingatlantól egy éven belül tervezel megválni, akkor ideiglenesen felfüggeszthető a díjszabás eljárása, és majd csak a két ingatlan különbözete alapján határozzák meg a kifizetendő összeget.

Habár az illetéket az adásvételi szerződésben szereplő ár alapján szabja ki az adóhatóság, tudnod kell, hogy azt is megvizsgálják, hogy mennyi az ingatlan piaci értéke, és ha a kettő között túl nagy különbség van, akkor előfordulhat, hogy nem a szerződésben szereplő ár alapján állapítják meg az ingatlan értékét.

Micsoda?

Tehát ha például egy budapesti 40 milliós lakást megveszel, akkor nem érdemes az illeték csökkentése érdekében megegyezni az eladóval, hogy csak 30 milliót írjatok az adásvételi szerződésbe, mert ezzel megspórolnád a 10 milliós különbség 4 százalékát, vagyis 400 000 forintot.

Egyrészt ez illegális, az eladó se menne bele (már csak azért se, mert neki ennyivel kevesebb leadózott bevétele lenne) és ha hitellel veszi meg a vevő az ingatlant, akkor ez nem is lehetséges, hiszen a bank is egyfajta ellenőrző szerepet játszik, hiszen megvizsgálja az adásvételi szerződést.

Szóval ezzel nem érdemes próbálkozni.

Nem kell kifizetned az illetéket, ha családon belül, egyenes ági leszármazottak vagy házastársak között történik ingatlan adásvétel.

Ezenkívül számos olyan szituáció van, amikor nem a teljes illeték vonatkozik rád:

Ha CSOK Plusz hitelből vásárolsz lakást, akkor nem kell illetéket fizetned.

Tehát ha egy 40 milliós új vagy használt lakást veszel, amihez CSOK Plusz hitel igényeltél, akkor 4 százaléknyi költséget, tehát 1 600 000 forintot megspórolsz.

Ebben az esetben az illetéket csak a 15 millió forint feletti részre kell fizetned. Sőt 15 millió forint alatt egyáltalán nem illetékköteles az új építésű lakás, ám sajnos nem túl valószínű, hogy ilyen áron találj egyet.

Az építési telek mentes az illetéktől. Ez után nem szükséges egyáltalán fizetned, ha négy éven belül megkezdődik rajta egy lakóépület építése.

Mivel nem feltétlenül tudja az adóhatóság építési telek vásárlásánál, hogy te építeni fogsz rá, ha mégis felszólít, hogy fizesd be az illetéket, akkor jelezd neki, hogy építkezni fogsz és minden bizonnyal vissza fogják vonni a kérelmüket.

Figyelj rá oda, hogy 4 éven belül a kezedben legyen az épület hatósági bizonyítványa vagy használatbavételi engedélye

Ilyenkor 50%-os kedvezményre vagy jogosult, ha a vásárolt lakás értéke maximum 15 millió forint. Sajnos ez már egy régi szabály és az utóbbi években megnövekedett ingatlanárak miatt ma egyre nehezebb olyan lakást találni ami 15 millió forintnál olcsóbb.

Szintén jó hír, hogy a fennmaradó illetékösszeget fizetheted havi részletekben egy évre elosztva, ami könnyebbség lehet lakásvásárlás után. Ha az ingatlan drágább, mint 15 millió forint, akkor az egész vételárra ki kell fizetni a 4 százalékos illetéket.

Ha önkormányzati vagy állami lakásra teszel szert, nem kell illetéket fizetned.

Kevesen tudják megoldani a lakásvásárlást teljesen önerőből, így kénytelenek lehetnek lakáshitelt is igényelni. Amikor ezt a döntést meghozod, az egyik legfontosabb, hogy alaposan mérlegelj, hogy melyik bank is az, ahol a legjobban járhatsz.

A lakáshitelhez számos költség társulhat még, ám szerencsére a bankok ezeket gyakran elengedik. Tájékozódj mindenképpen alaposan a lehetőségeidről, és hozd meg a neked legkedvezőbb döntést.

Sajnos a fenti eshetőségek nem hangzanak túl jól, de ne ess kétségbe. Szerencsére van jó pár lehetőség arra, hogy kedvezményekben részesülj a pénzintézetek részéről, úgyhogy megéri alaposan feltérképezni a lakáshiteleket.

Mutatunk pár biztonságos lakáshitel konstukciót a lenti kalkulátorban.

Ebből megtudhatsz mindent a kiszemelt ingatlanról, kezdve a hivatalos méretektől, a jelenlegi tulajdonosról és az esetleges terhekről is, mint például egy lakáshitel, amit még nem fizetett ki a tulajdonos.

Bárki lekérheti bármelyik ingatlan tulajdoni lapját a Földhivatalban, vagy az ügyfélkapudon keresztül évente kettőt ingyenesen, csak a pontos címet, de inkább az ingatlan helyrajzi számát kell megadnod tulajdoni laponként.

Adásvételnél ezt általában az ügyvéd szokta lekérni online a Takarnet rendszerből. A legegyszerűbb típusú tulajdoni lap a „szemle”, amin az ingatlan adatai mellett csak a jelenlegi terhek és tulajdonos van rajta.

Szerződéskötéshez már hiteles tulajdoni lap kell. Minden szempontból elég szokott lenni az e-hiteles változat, a bankok is ezt használják.

Ha komolyra fordul a tárgyalás a tulajdonossal, akkor már érdemes lekérni egy szemlét, hogy megbizonyosodj a részletekről, sokszor kiderülnek ilyenkor olyan régi hitelek vagy társtulajdonosok, haszonélvezők, akikről a tulajdonos is megfeledkezett.

A lakáseladáskor felmerül az energetikai tanúsítvány költsége is, vagyis egy energetikai mérnök kijön megállapítani a lakás energetikai állapotát és kiállít erről egy tanúsítványt.

Szerencsére ezt a körülbelül 30-40 000 forint közötti összeget a legtöbb esetben az eladó szokta állni, de azért érdemes ezt is tisztázni a vételár meghatározásánál.

Sokszor a kinézett ingatlant egy ingatlanügynökségen keresztül hirdeti meg a tulajdonos és csak rajtuk keresztül tudod megvenni, mert magánemberként nem hirdetik. Ha megtaláltad a tökéletes lakást, akkor érdemes több ingatlanos oldalon is rászűrni az ismert paraméterek alapján (ár, város, esetleg kerület, méret, szobák száma).

Érdemes rugalmasan beállítani ezeket, mert lehet, hogy másik ingatlanos oldalon véletlenül kicsit más méretet adtak meg vagy 1 millióval magasabb vagy alacsonyabb árat. Ha megtaláltad az eladó saját hirdetését, akkor érdemes őt hívni egyből, mert jó eséllyel így többet tudsz majd alkudni a lakás árából.

Az ő jutalékukat természetesen te, mint vevő fizeted meg, tehát ha nélkülük tudsz egyeztetni a tulajdonossal, akkor valószínűleg ennyit tudsz alkudni még pluszban az árból.

A lakásvásárlás az adásvételi szerződéssel lesz hivatalos, és törvény írja elő, hogy ezt csak ügyvéden keresztül lehet megcsinálni. Tehát hiába vettél már több lakást és vannak régi szerződéseid vagy az interneten találtál nagyon jó sablonszerződéseket, az ügyvédet nem lehet kihagyni.

Nem vonatkozik semmilyen írott szabály arra, hogy az eladó vagy a vevő fizesse-e ezt a költséget, így megegyezés kérdése a dolog. Az adásvételi szerződés költsége általában a kialkudott vételár 0,5 és 1 százaléka szokott lenni. A díj lehet fix is az olcsóbb ingatlanok esetében, ekkor körülbelül 150 000 forintnyi kiadással számolj.

Ha fix árral találkoznál, érdemes rákérdezni, hogy pontosan mit is takar ez az összeg, nehogy később váratlan pluszköltségek jelentkezzenek, mint a tulajdoni lap díja vagy a Földhivatalba való eljuttatás költsége.

Csak olyan ügyvédet érdemes megbízni, aki sok adásvételi szerződést csinált már és látott már bonyolult eseteket is. Ezen nem érdemes spórolni.

Ez lesz a legkisebb költséged a lakásvásárláskor, de erről sem szabad megfeledkezni. A földhivatal felé a minimum kifizetendő illeték összege 20 000 forint (hogy bejegyezzenek tulajdonosként), de ha gyors eljárásra van szükséged, akkor az alapdíjon felül még 16 000 forintot kell fizetned az ügyintézésért.

Ezért a díjért cserébe a Földhivatal bejegyzi a központi nyilvántartásba, hogy az ingatlan az adásvételi szerződés megkötésétől számítva a tiéd.

Habár nem szorosan a lakásvásárláshoz tartozik, de mivel sokan nem tudják megoldani családon belül a költözést, kénytelenek ezért fizetni. Lehet, hogy nincs az ismerősi körben olyan nagy autó, amiben elférnek a bútorok, vagy az is lehet, hogy nem tud senki sem segíteni a cipekedésben, főleg ha a harmadik emeletről kell lehozni mindent, így sokszor jól jön, ha tapasztalt költöztetők segítségét kéred.

Többféle díjszabással is találkozhatunk. Van, ahol 5 000 forintos kiszállási díjat kérnek és óránként 10 000 forintot, amiért 3 költöztetőt kapsz. Ebben benne van minden, tehát mindegy, hogy a régi lakás hány kilométerre van az újtól, az óra onnantól ketyeg, hogy becsöngettek a költöztetők.

Van, ahol a 3 emberért kevesebbet számolnak fel, de kilométerenként 200 forintot kérnek. Általában 80 000 forintból ez megúszható egy 3 szobás lakás esetében, ha minden be van már dobozolva, de a pufifóliára és a dobozokra, ha nem tudsz valakitől ingyen kapni, még legalább 20 000 forintos költséget érdemes rászámolni.

Ha nem új építésű házat vásárolsz, amiben már csak egy kicsit el kell rendezkedned, akkor valószínűleg számolnod kell majd némi felújítással még a legjobb esetben is. Sajnos még egy tisztasági festés esetén is körülbelül 200 forint anyagárral kell számolnod négyzetméterenként, ha pedig szakembert hívsz, akkor még az egyrétegű festésnek is 900 és 1 000 forint között mozog a négyzetméterára.

Ha csak egy kis festék kell, az még a legjobb helyzet, hiszen, ha a villamoshálózat cseréje vagy az új burkolat ötlete merül fel, akkor az összeg máris több százezres nagyságrendre emelkedhet. Komoly probléma szokott lenni a megfelelő szakember kiválasztása, főleg, ha ismerőseid sem tudnak ajánlani segítséget számodra.

A joszaki.hu oldalán könnyen megtalálhatod, akit keresel, hiszen csak a munkakört és a települést kell megadnod a kereséshez. Pluszpont, hogy értékelni is lehet az oldalon, ezt érdemes figyelembe venni a választásnál, ha minőségi munkavégzésre vágysz.

Habár ezek az extra összegek sehol sincsenek az ingatlanárakhoz képest, mégis kellemetlen lehet, ha nem számolsz velük, főleg egy szűkösebb keret esetén. Amikor a lakásra szánt összeget számolgatod, ezeket is vedd hát bele mindenképp a számításba, és lehet, hogy jó ötlet előre elkezdeni spórolni ezekre a dolgokra is.

Ha nem teljesen önerőből vásárolod a lakást, akkor is szükséged lesz egy rész saját megtakarításra a hitelfelvételhez. Ezt az összeget Magyarországon 20 százalék minimumban határozták meg, de szinte biztosan többre lesz szükséged. Ha falusi CSOK-ot vagy Babaváró hitelt is igényelsz, akkor ezeket önerőként is beszámolják a bankok, de ezeknek is vannak költségei.

Nem lehet sajnos csak úgy egyik percről a másikra belecsöppenni a lakáskeresés és költözés örömteli időszakába, hiszen ezt a legtöbb esetben egy hosszas felkészülés és megtakarítás előzi meg. Ha még sosem volt ilyesmiben részed korábban, lehet, hogy fogalmad sincs hogyan kezdj egyáltalán hozzá.

Az is előfordulhat, hogy már egész nagy összeget sikerült megtakarítanod, de hirtelen jött egy csábítóbb lehetőség, és megcsappantak a félretett forintok.

Nagyon fontos lépés, hogy mielőtt bármihez kezdenél, legyen meg a konkrét cél.

Mennyi pénzt szeretnél ráfordítani és mikor?

Hogyan szeretnél félretenni és havonta mennyit tudsz rászánni?

Amikor az összeggel kalkulálsz, ne rakd túl magasra a lécet, mert nagyon könnyen elveszhet a motivációd, ha már az első hónapban nem tudod megspórolni a kitűzött összeget. Ha lakásvásárlásról van szó, de más cél esetében is igaz a dolog, hogy ne általánosíts és ne annyit fogalmazz meg, hogy „Szeretnék venni egy lakást”.

Legyen benne egy reális határidő amikorra a kívánt összeget magadénak szeretnéd tudni, és abban is legyél biztos, hogy mire akarod elkölteni a pénzt. Hangozzon inkább a cél így:

Más kérdés persze, amikor vésztartalékot halmozol fel, ilyenkor nem kell tudnod konkrét kérdésekre válaszolni, de a lakásvásárlás esetében érdemes.

Az is szempont, hogy az összeggel se lőj túl a célon, hiszen nem kell rögtön (vagy egyáltalán) kacsalábon forgó kastélyt vásárolnod. Ha egy kisebb, de megfelelő méretű lakásnál maradsz, akkor hamarabb elérheted a célod. Ha kíváncsi vagy a lakásméreted és a költségeid helyes kiválasztására, akkor olvasd el a Mekkora lakást vegyek című útmutatónkat is.