Az arhu.hu az Accountability Rating Hungary (ARH) kutatáshoz tartozott, mely a Figyelő Top 200 című kiadvány egyik fejezeteként jelent meg Magyarországon.
A kutatás azt mérte fel, hogy a legjelentősebb magyar vállalatok mennyire tartják fontosnak társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaik hatékony kezelését, hogyan építik be ezeket a szempontokat üzleti stratégiájukba és a vállalatirányításukba.
Emellett azt is felmérték, hogy a vállalatok milyen mértékben vonják be érintettjeiket (munkatársak, ügyfelek, tulajdonosok stb.) a döntési folyamatokba.
A felmérés a vállalatok érintettjei (munkatársak, ügyfelek, beszállítók stb.) számára nyilvánosan elérhető információk alapján készült.
Az ARH egy nemzetközi módszertan, az AccountAbility nevű non-profit szervezet és a világ egyik legjelentősebb CSR tanácsadó cége, a csrnetwork közös kezdeményezése volt. Alapvetően a világ legnagyobb vállalatainak (Fortune Top 50) társadalmi felelősségvállalását rangsorolta szigorú szempontok és globális licenszek szerint. A magyarországi felmérést a Braun&Partners készítette, a CEU Business School stratégiai támogatásával.
Az Accountability Rating elsődleges céljai, hogy a vállalatok megértsék a környezetükre kifejtett hatásaikat és a társadalom elvárásait, folytassanak párbeszédet külső és belső érintettjeikkel, valamint a párbeszédek eredményeit építsék be a stratégiájukba és mindennapi működésükbe, ezáltal lehetőséget kapjanak az egymástól való tanulásra, hogy javítsák elszámoltathatóságukat és teljesítményüket.
Az Accountability Rating a vállalatokat hat terület alapján értékelte: stratégia (20 százalék), vállalatirányítás (15 százalék), teljesítménymenedzsment (15 százalék), érintettek bevonása (20 százalék), nyilvános közzététel (15 százalék), tanúsítás/hitelesítés (15 százalék).
Az Accountability Rating Magyarországon (is) a társadalmi felelősségvállalás legátfogóbb értékelő rendszere volt a maga korában. Az értékelés meghatározó szempontjai – a stratégia, a menedzsment és vállalatirányítás, az érintettek bevonása – mellett idővel a nyilvánosan elérhető adatok, információk alapján a vállalat környezeti és társadalmi hatásait is mérték, azok időbeli változásával együtt.
A felmérésbe a Figyelő Top 200 listája alapján a 40 legnagyobb hazai vállalat, továbbá az olajipar, a pénzügyi szektor, a távközlési és elektronikai, az energetikai, valamint az autóipar további 20 legnagyobb vállalata került.
Az Accountability Rating Hungary felmérés 2006 és 2008 között készült, évente egy alkalommal.
A Gránit Banknak összesen három ATM-je van országosan, de a bank a díjazással eleve más bankokhoz irányítja az ügyfeleit. Lássuk, hogyan működik egy digitális bank ma Magyarországon!
A QR-kódos fizetés egy feltörekvőben lévő fizetési mód Magyarországon. Ez elsősorban abból következhet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy fizetési szabványt épített rá, amit aztán az állam ingyenessé tett, hogy ezzel segítse az elterjedését a szintén ingyenes alternatíva, a bankkártyás fizetés mellett. Ebben az útmutatóban megismerkedhetsz a hazai azonnali fizetési rendszerre (AFR) épülő QR-kódos fizetéssel és bemutatjuk az alternatíváit is.
Ingyenes bankszámla. Az az igazság, hogy ez jól hangzik. Bár indokolhatónak számít, hogy havidíjat fizessünk a banknak, hiszen a számlavezető rendszert akkor is üzemelteti, ha nem használjuk, vagy nyitva tartja a bankfiókjait, ahol alkalmazottakat és rezsit fizet, de miért fizessünk, ha nem muszáj? Márpedig nem muszáj. Manapság, amikor már ritka az 1 000 forint alatti számlavezetési havidíj, amikor valaki meglátja ezt az összeget a számlakivonatán vagy számlatörténetében, biztosan elgondolkodik, hogy van-e ennek alternatívája? Van, igen és éppen erről szól ez az útmutató.